Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám

I 2 Baintner Hugó törvényes zálogjoggal biró, de kétségbevont követelés érvényesítése iránt indítandó perre vonatkoznak, a következők : «Ezen per az érdeklettek beavatkozási jogának épségben maradása mellett a végrehajtást szenvedő ellen indítandó.» E szakasz különösen meghatározott esetre vonatkozván kétségtelenül «az érdekeltek* is félreértést kizáró módon meg vannak határozva ugyan; az idézett mondat szerkezete azonban olyan, hogy abból közvetve az látszik kitűnni, hogy «az érdeklettek» avatkozása általános szabály, a melyre a 119. §. idézett szavai ez alkalomból csak reá utalnak. Ugyanezt a felfogást láts/.ik megerősitni ama már ismételve érintett körülmény is, hogy a szavatos avatkozása bár törvényünk arról is csak mint a védelemnek a perbehivott általi elvállalásáról emlékezik meg, ennél szélesebb körben megengedendő. Ámde ezzel szemben ismét a következő érvek állanak. Törvényeink az avatkozás esetei meghatározása tekintetében tagadhatlanul a taxatív felsorolás rendszerét követik s ebből a szempontból a szavatos bár korlátlanul megengedett avatkozása is nem mint egy általános szabály következménye, hanem mint az egyenként felsorolt esetek egyike jelentkezik. Maga a szavatos avatkozásának esete nem az analógia alkalmazásának, hanem a logikai magyarázat eredménye. Az avatkozás eseteinek a törvényekben való egyenkénti meghatározása az avatkozás jogát kivételes jellegűnek bélyegezi; kivételes természetű jogszabályoknak analógia alapján való kiterjesztése pedig a hermeneutika szabályaival ellenkeznék. Ezeket az érveket véleményem szerint az ellenkező nézet mellett szóló okok nem döntik meg, s ezért az avatkozás jogát, mint az elősorolt törvényes esetekre szoritottat vagyok kénytelen tekinteni. E nézetemben megerősít még az a körülmény is, hogy törvényeink az avatkozás jogának perjogi constatálása iránt, a mellék avatkozás esetében, egyáltalán nem intézkednek. Ez állapot csak ugy tűrhető, ha a mellékavatkozás joga az eljáró bíróság és főügyfelek előtt ismeretes törvénykezési mozzanatokhoz fűződik, mint ez, a szavatos avatkozásának némely ritkább eseteitől eltekintve, a törvényekben elősorolt avatkozási esetekben valóban történik is. A föavatkozás jogának természete. 14. Az avatkozás lehetősége a már je'elt határok, közötti idő tartama alatt forog fenn. Az avatkozás joga ezen időhöz van kötve. A fő avatkozás joga tartalmát illetőleg kereset jog. Ennek megfelel a főavatkozó felperes minősége, melyet régebb elméletünk is mindig elismert.