Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám - Rendszabályok a rabszolgakereskedés ellen

Szemle tatójának s könnyen összeállíthatja azon köteteket, melyek Galliának a római korban és a germán benyomulásnak voltak szánva ; hasonlóképen a beneficiumról és a karlovingi intézményekről szóló részeket. Időközben azonban megjelent egy új kötet, melyet még teljesen elkészithetett s melynek czime: «l7alleu et la domaine morale pendant l'époque mérovingienne». A berlini egyetemről. Az utolsó két évtizedben a berlini egyetem látogatása évről évre emelkedett. A folyó semester az első, mely csökkenést mutat. Az apadás csekély : csak 59 hallgatóval van kevesebb, mint a mult félévben, de a <-<Kölnische Zeitung» mindamellett örömmel üdvözli e jelenséget. Azt hiszi, hogy vannak tudományterületek, melyeknél a tömeges látogatás éppen nem mozditja elő a tudományos egyetemi czélokat; a kísérletekkel járó szakmák és a seminariumok határozottan szenvednek a nagyszámú résztvevőktől. Az orvostani és a természettudományi intézeteket a világforgalomtól távolabb eső helyeken nagyobb sikerrel lehet művelni; ott az egyetemi intézeteket erősíteni kellene. Ily kisebb egyetemeken sokkal közvetlenebb az érintkezés a tanár és a tanulók között, s ez termékenyíti a tudományos törekvéseket. Parlamenti csigaposta. A franczia senatus elnöksége közölte a képviselőházzal azon törvényjavaslatok jegyzékét, melyek a senatusban már letárgyaltatván, a képviselőházban elintézést nem nyertek. A franczia kamara is mindenféle incidensekkel rabolja áz ország idejét, s ezalatt heverteti a legsürgősebb törvényhozási munkálatokat is. A nevezett jegyzékben többek között a következő javaslatok szerepelnek : az ágy és asztaltól való elválasztás rendszerének némely módosításairól (tárgyaltatott 1887. január hóban), a vadászatról (1886-ban), a halálbüntetésnek zárt helyen való végrehajtásáról (egy évnél régibb, s csak most adatott ki a bizottságnak), az ipari rajzokról és mintákról (tárgyaltatott 1879-ben), a túlélő férj jogainak szabályozásáról (tárgyaltatott 1877-ben). E sorozatba tartozik a bűnvádi eljárási törvény is, melyet 1885. óta tárgyal, vagyis inkább nem tárgyal a képviselőház. Orosz állapotok. Oroszország nyugati tartományaiban m. é. deczember havában uj bírósági szervezet lépett életbe. Czélja inkább ezen országrészek russificatiója, mintsem a jogállapot javítása. E mellett az átmenet olyannyira előkészítés nélkül történt, hogy a legnagyobb zavarok, sőt a jogszolgáltatás teljes szünetelése következett be. Livlandból, hol az uj intézmények deczember 10-én aktiváltattak, ezeket irják egy német lapnak : «A régi hatóságok megszűntek, de az ujak még nem kezdették meg tevékenységüket. Az uj bírák, —• kik mindannyian rög-oroszok, — az elintézetlen periratok legnagyobb részét még át sem vették, s bár az uj birák törvény szerint már a fentnevezett napon működni tartoztak volna, tényleg nem tudni létezésükről semmit. A kerületi bíróságnál, melyet a közönség valósággal ostromol, a hivatalnokok közül senki sem tud eligazodni. El sem képzelhetni, hova legyen az a 28 biró, kik nem tudnak németül, a körülbelül 15,000 orosz aktával. A békebirák tanácsában még bútor sincs, nem hogy tisztviselő. Az egyes békebiráknak, kik szintén rög-oroszok, még helyiségük