Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám - Rendszabályok a rabszolgakereskedés ellen

9o Szemle kereskedőket pedig az e büntettek részeseire szabott büntetéssel sújtja. Tettenkapás esetén a bűnösök az állomások főnökei, a hajóskapitányok vagy katonai parancsnokok, mint rögtönitélő birák által itélendők el, s a büntetés huszonnégy óra alatt végrehajtandó. Más esetekben a legközelebbi büntető biróság jár el. Ha pedig a bűnös más szerződéses hatalom terü­letére menekült, ez utóbbi köteles a bűnvádi lépéseket megtenni. A 7. czikk értelmében a lefoglalt szállítmány felszabaditott rabszolgái, vagy szülőföldjükre vagy a legközelebbi állomás területére küldendők; a férfirabszolgák, ha beleegyeznek, katonai szolgálatra használhatók azon hatalomnál, melynek ügynökei őket felszabaditották. Miután a szerződő hatalmak a rabszolgaságot nem ismerik el, a 8. czikk szerint minden szökevény rabszolga, a ki valamelyik hatalom védelme alá helyezkedik, azt elnyeri, és az állomásokba s a tengeri hajókba befo­gadtatik. Ha azonban a rabszolga oly benszülött törzshöz tartozik, mely­nél a rabszolgaság törvényes intézmény, a hatóságok kártalanítást adhatnak a rabszolga tulajdonosának, feltéve, hogy nem üzletszerű rabszolgakereskedő. A 9.—12. czikkek tekintettel arra, hogy a rabszolgák elleni hajtó­vadászatok és a benszülöttek egyes törzsei közti harczoknál a lőfegyverek veszedelmes szerepet játszanak, a fegyverek, különösen a vontcsövű lőfegy­verek és hadi szereknek behozatalát és az azokkal való kereskedést meg­tiltják, a behozatalt és kiosztást a hatalmaknak tartják fenn, és ezen tilal­mat egyelőre 25 évi határidőhöz kötik; szintúgy megtiltják e fegyverek kivitelét oly területekre, melyek nincsenek a hatalmak birtokában vagy védnöksége alatt. A belga javaslat, mint látjuk, tisztán az ügy érdekét tartja szem előtt. Az egymással versenyző gyarmati hatalmak ellenben e kérdésben is saját külön érdekeiket kivánják érvényesiteni. így a kongresszus vissza­utasította Portugallia azon kívánságát, hogy területi aspiratióinak vizsgálatába bocsátkozzék ; Anglia pedig javaslatot terjesztett elő, mely szerint azon vidéke­ken, a hol rabszolgakereskedés űzetik, minden vitorlás hajó —• bármely zászló alatt haladjon — megvizsgálható; mig Francziaország, mely ezt elvileg ellenzi, ezúttal is alig fog engedni. Az angol javaslat kétféle bírósági eljá­rást ismer: azoknak bűnössége, kik rabszolgakereskedésben közvetlenül vagy közvetve részt vesznek, az e czélból létesítendő bíróságok által álla­pítandó meg ; a büntetés kiszabása ellenben az illető hatalom rendes bírósá­gait illeti. Ez intézkedésnél azon kérdés merül fel, hogy mi történik, ha a rendes biróság a speciális biróság által bűnösnek kimondott egyént nem találja bűnösnek ? Az anyag újdonsága, a megoldandó kérdések szokatlansága s a ha­talmak versengése nehéz munkát adnak a kongresszusnak. [ Fustel de Coulanges egy hátrahagyott munkája. Fustel de Coulanges, mint annak idején jelentettük (XXXÍI. k. 311. 1.) m. é. szeptember hóban meghalt. A sors épen azon időpont­ban ragadta ki az élők sorából, mikor feldolgozni készült a roppant forrás­anyagot, melyet «Histoire des institutions politiques de l'ancienne Francé» czimü nagy munkájához husz év óta gyűjtött. Még csak 1888-ban adta ki e mű második kötetét «La monarchie franque» ; meg volt neki mindazon forrásadat, melylyel munkáját Kopasz Károlyig vihette volna, de ezt már nem tehette. Az előkészületek azonban nagy hasznára lehetnek műve foly-

Next

/
Thumbnails
Contents