Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

78 Dr. Dobai Győző A munkás-baleset-biztositás intézménye jelesül a legjobb esetben is csak a már bekövetkezett baleset által okozott nyomor enyhitésére, míg a munkás baleset-szavatossági jogintézmény magának a nyomort előidéző balesetnek praeventiv rendszabályok általilehető meggátlására, illetőleg megelőzésére irányul. A munkás baleset szavatossági törvényt jó alkalmunk lett volna már az 1874: 18. t.-cz. illetőleg a vasúti személyi balesetszavatossági törvény létesítésekor, habár korlátoltabb kivitelben szintén életbeléptetni, és ekként egy általános baleset-szavatossági törvény alapját megteremteni. A szóban forgó 1874: 18. t-cz. ugyanis javarészben az 1881. június hó 7 ki német birodalmi munkás-baleset szavatossági törvénynek3 («Haftpflicht-Gesetz») szószerinti fordítása. Az imént említett két törvény között lényegesebb eltérés : a német birodalmi munkás-baleset-szavatossági törvény 2. §-ának mellőzése, mi által a magyar személyi baleset-szavatossági törvényből kimaradt azon rész, a mely a vaspálya-üzemeknél előforduló baleseteken kívül a gyári és más nagy ipari u m. bányaipar-üzemi balesetre vonatkozó szavatosságot rendezi. A «Haftpfltcht-Gesetz» emiitett 2. §-a következőkép rendelkezik : «A ki valamely bányát, kőfejtést, kavics- és homokbányát (Gráberei) vagy gyárat üzemben tart, szavatol azon károsításért, melyet valamely meghatalmazottja, képviselője, az üzem vezetésével vagy akár az üzem, akár a munkálatok felügyeletével megbízott személy az által idéz elő, hogy az illető ipar-üzem-szolgálat teljesítése körüli mulasztásával valamely embernek halálát vagy testi sérelmét okozta,* A német «Haftpflicht»-törvény idézett 2. §-a szerint tehát nyilvánvaló, hogy a munkaadó munkásai irányában csak azon testiAz imént emiitett törvények czimei a következők : Gesetz betreffend die Krankenversicherung der Arbeiter ím deutschen Reich (szentesítve 1883. május 29.). Das Unfallversicherungs-Gesetz (^z. 1884. július 6.). Ausdehnung der Unfall- und Krankenversicherung (sz. 1885. május 28.). Schiedsgerichte bei Unfallversicherungen. Inkraftsetzung der Unfall- und Krankenversicherung-Verfahren und Gescháftsgangs des Reichsversicherungsamtes. Unfall- und Krankenversicherung : Land- und Forstwirthschaft. UnfalUersicherung der bei Bauten bescháftigten Personen. Unfallversicherung der Seeleute und anderer bei der Seeschifffahrt betheiligten Personen. Gescháftsgang des Reichsversicherungsamts. 3 A német birod. személyi baleset-szavatossági törvény czime (a német térjen gősségnek megfelelőleg) következőleg hangzik: «Das Haftpflichtgesetz betreffend die Verbindlichkeiten zum Schadenersatz für die bei den Betrieben von Eisenbahnen, Bergwerken, Fabriken, Steinbrüchen und Grábereien herbeigeführten Tödtungen und körperlichen Verletzungen.* Ezen imént idézett törvény czimét is jónak látták törvényhozóink annak idején figyelembe venni ; igy került azután az 1874 : 18. t.-cz. élére ezen elnyúlt törvényczim : «A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről.?.-