Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 1. szám
A munkás-baleset-szavatossági jog ujabb fejleményei. Dr. DOBAI GYŐZŐ budapesti ügyvédtől. (Első közlemény.) I. Irányadó köreink évekkel ezelőtt napirendre tűzték a külföldön már sok helyütt (igy Németországban, Sveiczban, Ausztriában stb.) életbeléptetett beteg és rokkant munkásokat segélyező, valamint a munkás-baleset-szavatossági és biztosítási jogintézmények létesítését. Az imént emiitett jogintézmények közül a baleset-biztosítás és a beteg-segélyezés ügyének megvitatása még napirenden van, mig a rokkant-segélyezés és baleset-szavatossági jog rendezése azon ürügy alatt, hogy a munkások és munka; dók egymás iránti ebbeli jogviszonyai a gyáriparról hozandó külön törvényben fognak szabályoztatni, a napirendről levétetett.1 A kilátásba helyezett gyáripar-rendtartási törvény alkotása azonban tudtunkkal még a kezdeményezés állapotában sincs ; de legyen a dolog bármiként, részünkről helytelen félrendszabályt, látnánk abban, ha a szóban forgó baleset biztosítási kérdés európaszerte üdvösnek bizonyult baleset-szavatossági jogintézmény nélkül2 nyerne törvényhozási megoldást. 1 A személyi baleseteket előidéző károsító cselekmények és mulasztások okozói már a régi római jog szerint is szavatossággal tartoztak a kárositottnak. Azon primitiv felfogással szemben, a mely a sértő és sértett felek között a sértés inditó okára nézve a causalis nexus fenforgását csak akkor látja, ha a sértés a sértetten, közvetlen physikai behatás folytán (damnum corpore corpori dátum) állott be, már némileg tisztultabb felfogást jelez azon másik jognézet, mely szerint közvetlen physikai behatás nélkül is okozható beszámítás alá eső kár, de csak testi dolgon (damnum corpori, sed non corpore dátum). Ez irányban teljesen helyes felfogás ciak azon ujabb fejlésü jogelvben nyilvánul, hogy egyáltalán bármely jogtalan cselekvény, sőt mulasztás által is (culpa in faciendo, vei non faciendo) és pedig nem csak testi dolgon okozhatni kárt (nec corpore, nec corpori). A római jogelvek ekkénti fokozatos fejlődésének megfelelőleg, keletkeztek a kártérítési jogigények érvényesítésére szolgáló actiók is. Az actio legis Aquiliae, az actio aestimatoria és az actio accomodata leg: Aquiliae (mely már a vesztett hasznot is számításba vette) megannyi határkő a kártérítési jog fejlődési történetében. (L. Dr. ]) o b a i «A vaspályák kártérítési kötele ;ettsége személyi balesetek miatt» 1886. 1. lap.) 2 E helyütt érdekesnek tartjak megemlíteni, hogy a német munkás-balesetbiztosítási törvény nem egységesen alkotott, hanem különböző időben és a különböző érdekcsoportozatok osztályozása szerint létesült, több önálló törvényalkotás: képez.
