Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

62 Dr. Kiss Mór mérésével, sőt megtagadásával maradhatna meg, mert igy szükségkép kénytelen a jogélet követelményeível szemben legalább bizonyos fokig ellenséges állást elfoglalni. Azok az ujabb kísérletek, melyek egyes kérdések tekintetében fölmerültek, legfeljebb a beállandó fordulat nagyon halvány •előjeleinek tekinthetők és igen csekély mértékben változtatták meg a helyzet képét. Jhering volt a tulajdonképeni hadjárat kezdeményezője, melyet ő a «Zweck ím Recht»-tel indított meg. Most pedig, halálos csapást igyekszik, a «birotkosi akarat * kritikájával ellenfelére mérni. Ebben van Jhering könyvének nagy, eseményszerű jelentősége. Savigny fönebbi műve volt az, melylyel a XIX. század •civilisticai iránya diadalmas bevonulását tartá. Es ezen irány legnevezetesebb productuma ép az «animus domini» volt. «Nirgends» — úgymond Jhering (Besitzwille, előszó XI. 1.) — «hat die Rechtslogik so sehr ihr Unwesen getrieben und so gründlich Banquerott ^emacht, wie bei der Theorie des animus domini*. Az animus domini kérdése tehát méltán tekinthető benső összefüggésben állónak az azt szült tudományos irány létjogosultságának kérdésével. «Ki valamely hamis irányt megtámad* — folytatja Jhering az íd. h. — «szemelje ki magának azt, ki amaz irány első meghonosítója vala és azon a helyen, hol azt először alkalmazta*. Nézzük végig tehát ezt a tudományos küzdelmet, melynél méltóbb alig ragadhatta meg valaha érdeklődésünket. Állítsuk még egyszer magunk elé Savigny birtoktanának ama fundamentális pontját — az animus dominit — ugy a mint azt századunk e nagy jogászi szelleme megszerkeszté (I.) Győzöd jünk meg arról is, hogy az ellene folytatott viták csak olyan ujabb körülírásokat hoztak fölszinre, melyek a lényeget — az akaratot, mint a birtok és detentio megkülönböztető mozzanatát — uralmában nemcsak érintetlenül hagyták, hanem még jobban megerősiték (II). Ezeknek kifejtése után adjuk át a tért a göttingeni mester érveléseinek, ki a birtokosi akaratot nyomrólnyomra követi, minden gyöngéjét, tévedését, bűnét föltárja, hogy ennek segélyével az uraikodó civilisticai irány minden gyöngéjére, tévedésére és bűnére rámutathasson. i Savigny tana a birtokosi akaratról. Ha hiven vissza akarjuk adni Savigny nak a további dogma történeti fejlődés alapjául szolgált és Jhering által minden irányban megostromolt tanát, ugy erre csak egy mód kínálkozik : ragaszkodni mindenben, tehát nemcsak az eszmemenet, hanem a a külső formulázás tekintetében is azon fejtegetésekhez, melyekkel -Sivigny művében találkozunk.