Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 1. szám
A birtokosi akarat 63 íme hiven reprodukáljuk tehát az ő constructióját : A birtok minden fogalmi meghatározásának — úgymond Savigny 26. I.)7 — valami egészen általános képezi alapját, melyből minden e tárgyra vonatkozó vizsgálódás egyaránt kell hogy kiinduljon. Valamely dolog birtokánál mindenki oly állapotra gondol, mely mellett nemcsak a birtokos physikai behatása a dologra válik lehetségessé, hanem egyúttal minden idegen behatás is megakadályozható, így birtokolja a hajós a hajóját, de nem a vizet, melyen jármüve halad, habár mind a kettőt saját czéljaira használja fel. Ez az állapot, melyet detentiónak neveznek és a mely a birtok minden fogalmi meghatározásánál alapul vétetik, csak ugy lehet birtok, ha az szándékos ; azaz : birtokos csak ugy lehetek, ha a detentiót nemcsak birom, hanem birni akarom is(i09 1.) Ezt a detentiónak megfelelő akarást közelebbről meg kell határozni. A detentio azon physikai állapot, mely a tulajdonnak, mint jogi állapotnak, megfelel. Ennek következtében az animus possidendi azon akaratban áll, hogy a tulajdonjog gyakoroltassék. De ez a meghatározás még nem elegendő, mert az, ki a detentiót gyakorolja, kétfeleképen birhat amaz akarattal: t. i. aképen, hogy idegen tulajdont, vagy aként, hogy a saját tulajdonát gyakorolja («entweder um Fremdes oder um eigenes Eigenthum auszuüben* 109. 1.) Ha szándéka arra irányul, hogy idegen tulajdont gyakoroljon, a melyet tehát most elismer, ugy ez nem rejt magában olyan animus possidendit, mely által a detentio a birtok minőségére emeltetik. Ezt a tételt a római jog kifejezetten fölállítja. E szerint tehát csakis a második eset marad hátra, melyben a szándék saját tulajdonunkra («auf eigenes Eigenthum*) volt irányozva, ugy hogy az animus possidendit az animus domini, vagyis animus s i b i habendi utján kell megmagyaráznunk, mihez képest csak az tekinthető birtokosnak, ki a dologgal, melynek detentiójat birja, mint tulajdonos bánik el, azaz, a ki tényleg épugy akarja azt uralmában tartani, mint ezt tenni a tulajdonos van, jogánál fogva feljogosítva, tehát különösen a a nélkül hogy maga fölött bárkit mint jogosultabbat elismerni akarjon. Több azonban, mint ez az animus domini teljességgel nem kívántatik meg a birtok fogalmához: legkevésbbé kívántatik pedig az a meggyőződés, hogy a birtokos magát tulajdonosnak tartsa (cogitatio s. opinio dominii) : a miért is a birtok fogalma épugy javára szolgál a rablónak és tolvajnak, mint magának a tulajdonosnak és az előbbiek ép oly módon állanak szemben a bérlő vagy haszonbérlővel, mint az utóbbi. Mert a bérlőnek nincs birtoka, mivel ez a dologgal nem mint 7 Savigny művét itt és alább mindenütt a Rudorff 7-ik (1865) kiadása szerint idézem.
