Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

A birtokosi akarat 6r uralkodó doctrina előtt. Hazai tudományunk pedig hű visszhangja volt és maradt. De a hódítás korántsem szorítkozott a tudomány terére. Az ujabb törvényhozási müvek is kivétel nélkül beczikkelyezték a «birtokosi akaratot*. Hogy szemlénket e részben a lehető legszűkebb körre szorítsuk, legyen elég arra mutatnom, hogy nemcsak a zür. ptk. 48S. >j-a mondja ki: «Zu dem Bssitzirwerba gehört in der Regei zweierlei : a) die Aeusserung körperlicher Macht uber die Sache ; b) der Wille diese Macht in eigenem Interresse zu üben; nemcsak a szász ptk. 186. §-a ragaszkodik még mindig rendithetetlenül azon meghatározáshoz : <Wer eine Sache thatsáchlich in seiner Macht hat, ist Inhaber, und vvenn e r de 11 Willenhat, ander Sache fürsich Eigenthura auszuiiben, Besitzer derselb.n hanem még a legújabb tervezetek is a birtokosi akaratba helyezik a possessio és detentio közti különbséget, minek jellemzéséül legyen elég a német terv. 797. §-ára hivatkoznunk, mely szerint: «Der Bes;tz einer Siche wird erworben durch die Erlangung der thatsáchlichen Gewalt über die Sache (Inhabung) in Verbindung mit dem Wille n des Inhaber s, die Sache als die seinige zu habén (Besitzwille)». íme magunk előtt láthatjuk a «Besitzwille» diadalmas pályáját. Ha korszakalkotó eseménynek vesszük az államok történetében egy hatalmas trón százados uralmának megdőltét: vájjon nem kell-e a tudomány terén is korszakos irodalmi eseménynek tekintenünk az oly forradalom kitörését, mely nemcsak egy hosszu-hosszu időn át uralkodott doctrina létet, hanem vele együtt egy már előbb megostromolt, de most ép a birtokosi akarat segélyével a maga hibás mivoltában föltárt tudományos irány százados uralmát elsöpréssel fenyegeti ? Ily forradalom zászlóját viszi döntő ütközetbe J h e r i n g, tudományunk jelenleg élő egyik legnagyobb mestere, «Der Besitzwille, zugleich eine Kritik der herrschenden juristischen Methode» czimű műve közzétételével. A mű czime már világosan mutatja, hogy a «Besitzwille» az. a csatatér, melyen a tisztán formális operatiók («Consequenz, Construction, Speculation») segélyével kutató formalisticus vagy dialecticus irány ellen a «Zweck im Recht» által indított hadjárat sorsa nagy részben eldől. Az a «fogalmi apriorismus», mely mellett a « fogalom* «az önmagáért levő, önmagán nyugvó, bevégzett existentia köpenyében lép föl,»5 valóban olyan rabszolgaságba hajtotta a XIX. századtudományát, melyben továbbra csakis valódi hivatásának félreis5 Jhering, Zweck im Recht II. 101. Amaz irány részletes elemzését 1. Schwarz Gusztáv «Uj irányok a magánjogban* czimü sok szellemmel irt értekezésében.