Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

56 Dr. Beck Hugó A törvény az életbiztosítási díjtartaléknak alkotását imperative meghagyja a biztositónak és ezzel kötelességévé teszi, hogy a dij egy részét tartalékgyüjtésre fordítsa; kötelezőieg meghagyja a biztositónak, hogy a díjtartalékot miként helyezze el, tehát a tartalék kezelésére nézve korlátot von. De nem határozza meg sem az elveket, melyek szerint a díjtartalék alakítandó, sem a halálozási táblázatokat és kamatlábat, melyek a tartalék gyűjtésénél alkalmazásba veendők, sőt az irányelveket sem állapítja meg, melyek követendők, így teljesen a vállalat tetszésére bízza, hogy mily módon és mily elvek szerint akarja a taitalékot alakítani és gyűjteni. Ezzel pedig a biztosítási vállalat kezébe adja a fegyvert, melylyel teljesen önkényüleg járhat el a biztosítottak jogaival és érdekeivel és megsemmisítheti azon törvényes intézkedések hatályát, melyek arról rendelkeznek, hogy díjtartalék alkotandó és miként helyezendő el. Mert miként lehet foganatja ezen intézkedéseknek, ha velük kapcsolatban nincsenek előírva azon irányelvek, melyek a tartalék alakításánál alapul szolgáljanak ? Miként van megvédve a biztosítottnak legfontosabb és legvitalisabb érdeke, ha köteles ugyan a vállalat tartalékot alkotni és azt biztos módon elhelyezni, de saját belátására és akaratára van bízva annak meghatározása, hogy miként alkossa a díjtartalékot, hogy pl. ioo forint biztosítási dijból a tartalékgyüjtésre 20 forint vagy 33 forintot fordit-e. Addig, mig a tartalék gyűjtésének irányelvei a vállalatok önkényétől fognak függeni; addig, mig a vállalat megfelelő dij- és halálozási táblázatok és elérhető kamatláb alkalmazására nem fog köteleztetni: nem lehet várni, hogy a díjtartalékra vonatkozó törvényes intézkedések bármily tekintetben és bármily irányben foganattal bírjanak. A biztosítottnak tehát semmi védelmet sem nyújt azon törvényes intézkedés, hogy a biztosítási vállalatok a díjtartalék kiszámításának elveit, az alkalmazott táblázatok bemutatása és a kamatláb kijelölése mellett, bejelenteni tartoznak, mert bármily h ibás elvek jelenthetők be, bármily helytelen halandósági illetve élettartami táblázatok mutathatók be és bármily kamatláb alkalmazható és ehhez képest tetszés szerint alkotható a díjtartalék, a nélkül hogy a vállalat megfelelő alapelvek alkalmazására kötelezhető lenne, bárha ezt a vállalattól a biztosság és fizetésképesség szempontjából megkövetelni szükséges volna. Mulhatlanul szükséges ezek szerint, hogy a t a r t a 1 é k g y ü j tésn é l alapul szolgáló irányelvek meghatároztassanak és a biztosítási vállalatok alkalmazására köteleztessenek. A törvény ezen hiányán segíteni kell és az életbiztosítási intézmény iránt megrendült bizalom ismét megizmosodni s az egészséges fejlődésnek egyik főakadálya legott elenyészni fog.