Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 1. szám
6 Dr. Zsögöd Benő A megjelenési határnap kitűzésénél a per bírósága figyelemmel legyen arra, hogy a hagyatéki bíróságnak az öröklési törvény 419 §-ában előirt értesítésekre, az idéző végzés valószínű odaérkeztétől számítva 15 napi ideje maradjon. Ezen, úgyszintén az öröklési törvény 418—420. s 422. §-aiban foglalt rendelkezések, a per tovább folytatását tekintve, megfelelően alkalmazandók, az olyan esetekben, a midőn az alperes megidéztetése után halt el. 16. §. A beavatkozásnak, a melyet az Öröklési törvény 420. §-a megenged, a peres eljárás bármelyik neménél és mindaddig helye van, a mig a per végérvényesen eldöntve nincsen. Ha a beavatkozó az első tárgyaláson megjelenik, illetőleg elleniratát kellő időben előterjeszti, a pert, mint alperestárs, kezdettől fogva önállóan viheti. Későbben való beavatkozás esetében, a beavatkozó a hagyatéki, illetőleg pergondnoknak, vagy pedig a korábbi beavatkozók valamelyikének perbeli addigi tényeit magáévá tenni tartozik. A kereset kézbesítésétől folyó perbeli határidők számítása szempontjából a beavatkozóra nézve kézbesítési időpontul az azon napot "követő 15-ik nap tekintendő, a midőn az idéző végzés a hagyatéki bírósághoz beérkezett. Egyéb határidőket a beavatkozó annyiban vehet igénybe, a mennyiben azok arra nézve, a kinek a beavatkozó addigi tényeit magáévá teszi, a beavatkozáskor még nyitva vannak. Az alperesi védelmek eltérése esetében a bíróság azt a védelmet veszi alapul, a melyik a hagyaték érdekére kedvezőbb. Költségben a pervesztes felperest a bíróság egyedül a hagyaték javára marasztalja. Utóbbinak irányában azonban a beavatkozottak költségét a per birája egészen vagy részben megállapíthatja, ha perbeli cselekményeik a hagyatéknak javára szolgáltak. Rendes eljárásban, ha felperes és az alperesek egy része egymásnak, az 1868. LIV. t.-cz. 140. §-a alapján, a törvényben megszabott határidőkön tul terjedő halasztást engednek, a többi alperes kívánhatja, hogy a perirat beadására véghatáridő tűzessék ki, mi fölött a törvényszék a per körülményei szerint és minden perorvoslat kizárásával határoz. 17- §• Vagyonelkülönzés esetében az örökös az öröklési törvény 420. §-ában emiitett önálló perbelépési jogával nem élhet addig, a mig a vagyonelkülönzéj feloldva nincsen. Az örökös perbelépése után a perbe való ujabb beavatkozásnak nincs helye. A már előbb beavatkozott alperesek mindazáltal a pert tovább folytathatják.
