Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-tervezetre 49 utóörökösök teletti gyámhatóságot nem arra a hatóságra bizni, mely az élő kiskorú utóörökösök teljesen azonos érdekei feletti felügyeletre van hivatva ? Igaz, lehet néha a kiskoru és még születendő utóörökös közt is érdekellentét. De nincs-e gyakran ugyanazon gyámhatóság alatt álló kiskorúak közt is érdekellentét ? Mégis emiatt nem jut eszébe senkinek az érdekellentétben átló kiskorúak 1 észére más-más gyámhatóság kijelölését javasolni. Nem indokolja a rendelkezést más törvényhozások példája sem. így a születendő utóörökösök érdekeire való felügyeletet az 1875. evi porosz gyámi törvény 90. és 91. §§ ai szerint szintén gyámkodásnak tekinti (1. Dernburg Vormundschafti>recht 268. 1). A német polg. tvk. tervezete 1827., 1742 és 1743. §§-ai értelmében születendő egyén részére nevezett gondnokságra nézve szintén a gyámságra vonatkozó szabályok nyernek megfelelő alkalmazást és ez okból a születendő feletti gondnokságot a családjognak a gyámságról szóló 3-ik részébe helyezte, ezzel is a gyámsági jog körébe tartozását kívánván kijelenteni. (1. a német javaslat 4. kötetében 1265.—1267. 1. indokolását). Hogy az osztrák eljárás szerint a születendő utóörökösök részére a hagyatéki biró rendel gondnokot s gyakorolja a hagyaték átadása után is a gondnokhatóságot, annak oka az, hogy Ausztriában általában a hagyatéki eljárás folyamán a kiskorúak feletti gyámhatóságot is rendszerint a hagyatéki bíróság gyakorolja (1854. aug. 9-én kelt csász. pátens 27. és 166. §). A hagyományosokat a jelenlegi törvény nagyon csekély figyelemben részesiti. Az 1868 évi törvénykezési rendtartás 567. §-a csak annyit rendel, hogy a végrendeletet kihirdető bíróság a hagyományost értesíteni tartozik, különben pedig az 592. § szerint a hagyományost a hagyatéki eljárásból kizárja és az örökös által kétségbe vont hagyománya érvényesítésével az örökös elleni keresetre utalja, kivévén, ha a hagyomány tárgya ingatlan, melyre nézve a gyakorlat kizárólag az örökösre alkalmazhatósága daczára, a 580. §. alapján a hirdetményi eljárás utján való átadást, illetve megszerzést megengedi, de nem mindig, mert van semmitőszéki határozat, hogy ezt csak az örökös hozzájárulásával teheti. A gyámsági törvény 256. § a a gyámhatóság alatt álló hagyományosok érdekében megadja ugyan a gyámhatóságnak a jogot, hogy a hagyatékot leltároztassa, de a hagyomány biztosítása és megszerzése tekintetében a gyámhatóságnak is csak a kereset utja marad fen (1. szerző «Gyámsági törvény*-ét 374. 1.). Az utóhagyományosokról mind az 1868. evi 54. t.-cz., mind az 1877. XX. t.-cz. hallgatnak. A gyakorlat a hagyományosokkal egyenlő tekintet alá veszi. Az öröklési törvényjavaslat e nagy hézagot pótolja. Az utóhagyományosokra általában kiterjeszti az örökoshelyettesitésre és utoörökösödésre vonatkozó intézkedéseket (286. §.). A hagyomány Magyar Igazságügy 1890. XXXIH. 1, t