Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

46 Dr. Sipőcz László vány intézményével. Nem szükséges az egyetértő örökösöknek a hagyatékot leltároztatni, tárgyalást tartatni, hogy örökjoguk igazolása végett birói tanúsítványt nyerhessenek Az örökös egyszerűen folyamodik, kimutatja jogát s a biró, ha más igénylő nem jelentkezett, kiadja az igazolványt, ha a kérelem alaposságáról meggyőződött. Itt a mellett — hogy ugy mint eddig, a halálesetfelvétel ezentúl is a biró rendelkezésére fog állni — két körülménynél fogva nagyobb a valószínűség, hogy a valódi örökös kapja az igazolványt. Egyik az, hogy az örökhagyó halála napjától számítva három hó előtt ki nem adható, tehát van elég idő az igények bejelentésére, a másik az, hogy a biró természetszerűleg csak akkor fog adni igazolványt, ha a rendelkezésére álló adatok kielégítők. Ha pedig azokból mások érdekeltségét is látja, a 385. § alapján gondoskodni fog azok kellő megidéztetéséről és felhívásáról. De e mellett jelentekenyen könnyebbé lesz az örökjog birói igazolhatása annak következtében, hogy a törvényjavaslat értelmében ezentúl a vagyon eredete — öröklött vagy szerzeményi minősége — az örökösödés rendjére befolyást gyakorolni nem fog (14. §.). -* * -XEgy további igen-igen lényeges hibája a mai hagyatéki eljárásnak a hagyaték biztosításának és zár alá vétele kérdésének rendezetlensége. Csak néhány kirívóbb példát akarok felemlíteni. A hagyaték hosszabb ideig leltároztatik s tárgyaltatik, merc gyámhatóság alatt alló örökösök vannak. A helyett, hogy mint az osztr. hagy. eljárásban is történik, a gyámhatóságok megelégednének a hatóságuk alá tartozók valószínű osztályrészeinek biztosításával, ha arra az önjogu örököstársak hajlandók, beszedik tőlük az egész letétképes vagyont. Teszik pedig ezt részint azért, mert az illetéktörvény alapján a hagyatéki illeték biztosítására kötelezetteknek tartják magukat, részint mert nemcsak a kiskorú, hanem a nagykorú érdekeltek érdekeit is megóvni tartozó hagyaték tárgyaló hatóságoknak tartják magukat, a mik a gyámi törvény szerint tulajdonkep nem volnának. Ebben gyakran komoly sérelem rejlik az önjogu örököstársakra nézve. Másik eset: A hagyatékra törvényes örökösödés jog czimén — az ezt feltétlenül kizáró kifogástalan végrendelettel szemben — igénylő jelentkezik, s egyezség nem jön létre. A biró az igénylőt perre utasítja, de tartozik az igénylő kérelmére az egész hagyatékot zár alá venni a tkrt. 588. §. értelmében. Ezzel, bár az igénylő igénye kézzelfoghatólag alaptalan, vagy legfelebb a hagyatéknak egy részére bir alappal, — megfosztja az igazi örököst évekre öröksége tényleges birtokától és élvezetétől. Minő fegyver ez oly igénylő kezében, kinek nincs mit veszteni, vagy oly vagyonos igénylő kezében, ki nyomorban sinylő örökössel áll szem-