Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 4. szám - Laboulaye. H. Wallon beszéde, mondatott az Académie des Inscriptions et Belles-Lettres ülésében 1887 november 18-dikán. Első közlemény

348 Laboulaye Más szavakkal : a nemzet souverain és akarata ellenére sem valamely kormányformához kötni, sem abban kötve tartani nem lehet. Tagtársunk, nem a házasság semmisége vagy válás iránt perel, hanem (a mi talán kevésbbé törvényes) a szerződés pontozatainak módosítása iránt. 1851-ben vagyunk, 1852-ben uj elnököt és uj gyülekezetet kell választani; ha szakadást nem akarunk, nincs veszteni való időnk. Nem remél többé Washingtont, hanem a közvéleményhez fordul s közvetlen megoldást követel, azaz revideáló gyülekezetet, mely uj alkotmányt adjon, oly alkotmányt, mely csak az ország helybenhagyása után lesz érvényes. Ez az első hivatkozás a plebiscitumra. *Egy barátomhoz* czimü n levele, kimerítően tárgyalja e kérdést és korunk történetének egy oly pontját érinti, mely elég érdekes, hogy röviden elemezzük. Laboulaye azt állítja, hogy az alkotmányt módosítani kell. Francziaország nem élhet olyan kormányzat alatt, a milyent nem kért; biztosságra van szüksége, biztossága pedig nincs. Az 1849-iki alkotmány súlyosbítva ismétli az 1791-iki alkotmány hibáit. A szerző kérlelhetetlen az 1848-iki alkotmányadók munkája iránt, melynek hibáit még elkészülte előtt jelezte volt. «A történelem igy kiált fel, azt fogja mondani, hogy hosszú időre compromittálta a köztársaságot és a szabadságot.» — Az alkotmányt revideálni kell és lehet is ; de e revisiót oly feltételekhez kötötték, a melyek tényleg lehetetlenné teszik. A harmadik czikkely azt követeli, hogy a gyülekezetnek a törvényhozási időszak utolsó esztendejében kifejezett óhaja csak három egymást követő tanácskozás után váljék végleges határozattá, mely határozatok mindegyike Qgy-Qgy hónapi időközökben hozatik ; a gyülekezet 750 tagja közül legalább ötszázan szavazzanak és a szavazatok 3/4 része fogadja el a javaslatot. Laboulaye azt állítja, hogy ez a czikk nem parancs, hanem csak tanács, és ezt az elvekből észszerűen le akarja vezetni. Mi az alkotmány ? Mi az alkotmányadók megbízása és hatalma ? Erről az utóbbi kérdésről, — mondja, — a melynek fontosságát Amerika oly jól érezte, mi sohasem gondolkoztunk és ez a hanyagság a forradalom alatt nem egy gyászos tévedést szült » Az alkotmány, szerinte, nem törvény, mely a nemzetet akarata ellenére is kötheti, az alkotmányadók pedig nem kaptak korlátlan hatalmat. A nép souverain és ha akarná sem köthetné le magát. «Ha a harmadik czikkely más mint nézet, akkor üres szó»: ha betű szerint vesszük, a nép-souverainitás megsértése volna és a többséget a kisebbség igája alá hajtaná. És tagtársunk könnyű szerrel lerombolja a czikkely egész épületét. Megszabadulván ezen akadályoktól, bátran tovább megy a revisio módjának szabályozásához. Tanul Amerikától, de nem veti meg, a mi jót nálunk talál; a III. évi alkotmány czikkelyei közül a következő három lényeges pontot választja ki: a rendes hatal-