Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 4. szám
342 Dr. Magyary Géza az egyik a másikat kizárja az öröklésből, vagy épen ha a egyik távolabb áll a másiknál, hogy amaz emezt megelőzze csak azért, mert a vagyon eredete ugy kivánja. Kétségtelen, hogy szilárd alapon nyugvó családi élet az egészséges állami lét legelső kelléke. A családi élet szilárdításához az öröklési jog az által járul, hogy oly öröklési rendet állapit meg, mely szerint a rokonok oly sorban hivatvák Örökölni, melyben a családjog által megállapított jogosítványok őket megilletik, s az az által megszabott kötelezettségek őket terhelik. Ezekre azonban ma az örökhagyó vagyonának eredete befolyással nincs; s a mennyiben mégis különbözők, ennek oka kizárólag a rokonoknak az örökhagyóhoz való viszonyában rejlik. Csak akkor helyes a törvényes öröklési rend. ha ezen viszony nyer bennekifejezést; mert csak ez indokolja, hogy bizonyos rokonok öröklési joga minden más rokonét megelőző fontosságai bir. s hogy az bizonyos rokonokra nézve az örökhagyó akaratától független, vagyis imperativ szabályon nyugszik, mig másokra nézve az örökhagyó akaratától függő szabályként van magállapitva. Midőn az országbírói értekezlet a törvényes öröklési rend szabályozásánál a vagyon eredetét vette alapul a családnak törzskori jellegét tolta előtérbe, s mindazon követelményeket melyek a családnak, mint lényegileg vétségi köteléknek jellegéből folynak a legtöbb rokonok öröklési igényének meghatározásánál másodrendűnek tekintette. Mert tévedett az országbírói értekezlet, midőn azt az elvet állította fel, hogyha «az ősiségnek azón kártékony oldala, s inkább kinövése, mely a jog- és birtokbiztonsággal, s közhitellel oly káros és veszélyes súrlódásban állt, el van vágva, s az ősiség intézménye teljesen ártalmatlanná vált :»50 egyúttal a családi élet elsőrendű követelményeinek is elég lesz téve. De tévedett abban is, midőn az adományrendszeren alapuló öröklési rend módosított visszaállítása által a történeti continuitást vélte fentartani. Az ujabb fejlődésre irányadó 1848: XV. t-cz, ugyan nem nyilatkozott az uj törvényes öröklési rend jogelvei iránt. Helyesnek kell tartanom azonban azon magyarázatot, mely szerint az abban használt ezen kifejezés: «az ősiség teljes és tökéletes eltörlése,> annak minden következményeivel való eltörlését, s így az azon alapuló törvényes öröklési rend félretételét is jelenti.51 *° Ráth György, Országbírói értekezlet 97. 1. Jl Teleszky, Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához 215. s k. 1,
