Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

i66 Dr. Dobai Győző akkor terhelik a baleset áldozatát s illetve örököseit, ha a munkaadó a baleset előidézéséhez a maga részéről hozzá nem járult.1 Ezen jogelv, mely az 1881 július 9-iki sveiczi «Haftpflicht-Gesetz für Fabriken* czimü törvény 5. §-ában tételes törvényszabálylyá vált, a m. k. Curia által is elfogadtatván, immár mint jus aequum nálunk is polgárjogot nyert.2 Kiemelendő végül hogy a baleset akkor sem vétetik egész terjedelemben annak áldozata hibája gyanán (sőt a vaspályaüzemnél előforduló balesetek tekintetében egyáltalán nem), ha az illető munkás vagy alkalmazott veszélyes, a közönségesnél nagyobb erőkifejtést és különös ügyességet vagy fokozott éberséget igénylő munkára rendeltetvén, a balesetet az ott rajta pillanatnyira erőt vett természetes ijedség vagy megzavarodása közben elkövetett — habár különben helytelen — magatartása okozta.3 2. Vétlen baleset (Casus, Blosser Zufall). Vétlen baleset (casus) alatt a szakmunkást illetőleg általában azon károsító, bajt okozó esemény értendő, mely az illető munkás részérői kifejtett kellő elővigyázat, szakmabeli köteles jártasság és helyes eljárás mellett is bekövetkezhetett.4 1 «Nicht das reicht alsó schon hin, dass überhaupt der Getöd'ete oder Verletzte durch ein eigenes Verschulden, wozu namentlich das Übertreten der für den Betrieb ertheilten Vorschriften gehört, dem Betriebe der Eisenbahu nahe gekommen und dadurch in thesi sich die Möglichkeit einer Gefáhrdung gebracht hat; vielmehr muss das eigene Verschulden in hypothesi gerade die bewirkende Ursache der Tödtung oder Körperverletzung der bestimmten Person sein.» Endemann, «Die Haftpflicht der Eisenbahnen, Berg werke etet 187Ó. Berlin. 30 1. I. §.) 2 L. a m. kir. Curiának 1887 nov. 23. kelt a «Jog» 1888 márczius 4. sz. közölt ítéletének megokolását ; továbbá a m. kir. Curiának egy analóg ujabb esetben 1888 október hó 23-án 5868. sz. a. kelt elvi kijelentését, melyben világosan kimondatik, h°£y> ha a kellő gondosság elmulasztása (melynek folytán egy kibérelt padlás beszakadt) az illető feleket (u. m. a ház tulajdonost és bérlőjét) egyenlően terheli, ugy az annak folytán beállt kárt is közösen tartoznak viselni. («Jogtud. Közlöny» 1888 decz. 6. sz.) 3 So ist namentlich eigenes Verschulden des Beamten nicht vorhanden , wenn er auf einem gefáhrlichen Standpunkt dienstlich ausharrend, gegebene Warnungssignale überhört oder nicht beachtet. Ebenso weni^ liegt eigene Verschuldung vor, wenn er in der dringenden Eile des Dicnstes die eigene Sicherh e i t und Gefahr ausser Augen setzt ; oder wenn erim Interessé des Die nstes, der nur so mit der nöthigen Eile verrichtet \v érden k o n n t e, einen gefáhrlichen Weg ging ; oder wenn er zur Beseitigung fchwerer Gefahr, wáhrend des Dahinbrausens des Zuges, die Zugleine anzog. (Erkenntniss vom 18-ten Jánner 1880, Erk. 13. Juli 1880, Erk. 13. Okt. 1880. Ann. I. 532. Ann. II. 357. Ann. II. 566. ; L. Dr. Dobai «A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt.» Budapest 1886. 18. 1. a «Jog» külön lenyomata). 4 A vétlen bakset (casus) alapfogalmának dr. Haffner a fuvarozó vállalatot illetőleg következő — mereven a római jog szinvonalán álló — meghatározását adja : *Der blosse Zufall — casuá — ist das schádigende E r e i g n i s s, das