Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

A munkás-baleset-szavatossági jog ujabb fejleményei. Dr. DOBAI GYŐZŐ budapesti ügyvédtől. (Második közlemény.)* II. A k á r o s i t ó t é n y e z ő k r ő 1 á 11 a 1 á b a n. A munkás-baleset-szavatossági jog részleteire áttérve mindenekelőtt kiemelendő, hogy a kárositó tényezők részint mulasztások (culpa in non faciendo) részint megróható cselekvények (culpa in faciendo) utján állnak elő, Ugy a kárositó cselekvény, valamint a kárositó (személyi baleset okozó) mulasztás lehet ismét kárositó czélzat nélküli puszta hanyagság, gondatlanság, vagy pedig szakmabeli kontárság, illetőleg vétkes tudatlanság, és végül lehet szántszándékos is (dolus). A mi a balesetet okozó cselekmények és mulasztások joghatályát illeti, azok egészben vagy részben beszámítás alá esők és ez okon szavatossággal járók, vagy pedik olyanok, melyek beszámítás alá nem esnek. Lássuk a szóban forgó kárositó cselekményeket és mulasztásokat egyenként. / Saját hiba (Eigenes Verschíddeti). A mi a baleset-érte személyt illetőleg a «saját hiba> kifejezés jogi fogalmát illeti, az irányadó törvénykezés szerint ez akkor forog fenn, hahogy a munka közben megsérült vagy halalát lelt munkás részéről a baleset alkalmával avagy azt megelőzőleg lényeges elővigyázat! és üzem-szabályok megsértettek vagy az illető felebbvalójanak ily irányú speciális rendelkezései és intelmei figyelmen kivül hagyattak. A mi a baleset-előidéző saját hiba joghatályát illeti, általános jogelv, hogy a saját hibából beállt személyi baleset okozta hátrányokért a munkaadó nem szavatol. Megjegyzendő azonban, hogy a baleset által ért személy saját hibájának káros következményei egész terjedelemben csak * Az első közleményt 1. fentebb 77. s k. 11.