Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

A rokonok törvényes öröklési rendje 1848 előtti jogunkban 147 fej. elvként ki is mondja, hogy mindenkinek szabadságában álljon vagyonáról felesége, fiai, leányai és szülei vagy az egyház javára szabadon intézkedni, ez még nem eredményezte azt, hogy a nók öröklési joga elismertetett volna ilyen különös intézkedés hiányában. Mutatják ezt a későbbi törvények. Az aranybulla negyedik czikke elrendeli, hogy ha a nemesek valamelyike űutód nélkül hal meg, a birtok negyed része a leánynak kiadassék; a többire nézve pedig az örökhagyónak szabad végintézkedési jogot enged. Az 1267. 6. t.-cz 19 pedig elrendeli, hogy a fiutód nélkül (sine haerede) meghalt nemes birtoka ne adományoztassék el idegeneknek mindaddig, mig az örökhagyó firokonai arra nézve meg nem hallgattatnak. Az 1267. 9. t.-cz.20 szerint, ha a csatában elesett nemes fiutódot nem hagy, bármi módon szerzett birtoka ne a királyra, hanem firokonaira szálljon. Ezzel egybehangzólag az 1291. 32 t.-cz. szerint a fiutód nélkül meghalt nemes vagyona, legyen az akár ósi, akár szerzett, ne háru'jon a koronára, hanem elhunyta előtt szabadságában álljon mindenkinek azt rokonainak, feleségének, az egyháznak, vagy bárkinek (cuicumque) hagyni.21 Az 1298. 75. t.-cz.22 pedig ismétli az aranybulla azon intézkedését, hogy ha a nemes fiutód nélkül hal meg (sine haerede masculino), s ennek folytán birtokának a koronára kellene szállnia — a leánynegyed a leánynak vagy nővérnek, illetve ezek leányainak kiadassék. Ha pedig az árpádkori végrendeleteket vizsgáljuk, ugyanezen eredményre jutunk. így egy Kaba nevü birtokos végrendeletében a következőket mondja: ut quoniam expers haeredis eram, totam possessionem meam tam in agris per iugera centum quam in vineis duobus, mancipiis (rabszolgák) et pecoribus Deo et Monasterio Sancti Martini in monte Pannóniáé manciparem.23 Egy Jakobus nevűnek, miután fiutódja nem volt (prole virihs sexus carebat) II. Endre megengedte, hogy vagyonát a pannonhalmi apátságnak hagyja 24 A budai káptalan bizonyságot tett arról, hogy egy Harruch nevü egyén birtokát, mivel fiutódja nem volt (quod cum ipse haeredum successione caruisset) a pannonhalmi apátságnak hagyta.25 IV. Béla továbbá helybenhagyta Péternek, Zobuslo comes fiának intézkedését, melylyel, fiai nem lévén (cum haeredum careret solacio) birtokát leányainak s unokáinak teljes joggal adományozta.26 19 Eadlicher : Monumenta 513. 1. 20 Endlicher: Monumenta $10. 21 Kovachich J. M. : Monumeata veteris legislationis hungarícae 26. 1. 22 Ugyanattól : Sylloge Decretorum comitialium I. köt. 59. 1. 23 Uj Árpádkori okmánytár 1. köt. 69. 1. -* U. o. 322. 1. 85 U. o. II. köt. 110. 1. 2,5 U. o. IV. köt. 280 — 287. 1. 10*