Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

A polgári törvénykezés reformja IOC> többségében nem fordul elő. De minél bonyolultabb a tarsasbirói szóbeliség az elsőfolyamodásban, mint a felebbvitelben. annál behatóbban és részletesebben kell azt szabályozni is, mint az utóbbit. Gondolh:itó-e, hogy egy 159 §-ból álló novella elégséges volna a szóbeliségnek a rendes eljárásban való meghonosítására, a mint az elégséges a javaslat szerint, daczára számos oly rendelkezésnek, melyek a szóbeliséggel közvetlen kapcsolatban nincsenek s daczára annak, hogy a felebbvitelre nézve igen sok oly szabálvt is kellett felvenni, melyek elesnének, ha az első folyamodásban is szabályoztatnék a társas birói szóbeliség? S mindezen nehézségektől eltekintve is ! hát észszerű dolog volna-e. a szóbeliséggel kísérletet tenni azon eljárásban, a melyre nézve épen gyakorlatilag tájékozást akarunk szerezni, hogy a szóbeliséget miként lehetne legczélszerübben szervezni ? De ha a szóbeliség részleges meghonosítása a sommás felebbviteli eljárásban magában véve nem is volna könnyebb, mint a rendes eljárásban : akkor is helyeselnünk kellene azt az egyébkénti előnyökért, melyeket vele kapcsolatban szerezhetünk s melyeket a javaslat nyújt. Nem fektetünk nagy súlyt arra, hogy a javaslat folytán megszűnik azon anomália, hogy a sommás eljárás az első fokban szóbeli, a felebbvitelben pedig tisztán írásbeli, ámbár ebben mindenesetre haladást kell látni. Annál nagyobb jelentőséggel bír azonban a szóbeliségen kivül magának a felebbviteli rendszernek azon a jelenlegitől lényegesen elütő szervezete, melyet a javaslat contemplál. Tökéletesen áll, a mit a javaslat indokolása mond, hogy «a fellebbvitel bármily rendszere fogadtassék el a végleges perrendben, annyi már most bizonyosnak tekinthető, hogy az a járásbirósági ügyekben teljes felebbezést fog engedni es pedig a kir. törvényszékekhez». Támogatja e feltevést, hogy majdnem mindenütt a szóbeliség országaiban s különösen Francziaországban, épugy mint Németországban, az első folyamodásu egyesbiróságoktól [juges de paix, Amtsgericlite) a felebbezés az e. f. társasbiróságokhoz megy. s ugyanez áll a felebbezés mikénti elintézéserői is, a hogy azt a javaslat tervezi, hogy az t. i. nem egyszerű felülbirálata az elsőfolyamodásu eljárásnak es ítéletnek, hanem az ügy újból való tárgyalása és eldöntése, nóvum j ud i c i u m, mely csak abban különbözik az elsőfolyamodásu eljárástól és Ítélettől, hogy erre támaszkodik és reá vonatkozással van. E részben ternt a javaslat határozottan túlemelkedik a kisériet jellegén, nemcsak ideiglenes, hmem végleges alkotás, a mi annál nag> obb figyelmet érdemel, mert a mint a javaslat indokolása is kiemeli, ez a véglegesség a közpolgári ügyeknek mintegy 90%-a n á 1 következnék be! De ha puszta kísérletnek tekintenők is, nem nyerünk-e sokkal többet, ha a javaslat elfogadása esetén nemcsak arra szerzünk alkalmat, hogy a szóbeliséget megismerjük, hanem egyúttal arra is, hogy a szóbeliség mellett az azzal kap-