Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

io8 Dr. Nagy Ferencz A javaslat szerint a sommás eljárás az, mely erre ki van szemelve. Ez az első folyamodásban már úgyis szóbeli lévén, nem kell egyéb, mint hogy a szóbeliség a f e 1 e b b v i t e 1 r e is kiterjesztessék Innen a javaslat czime is: «A felebbvitelről a sommás eljárásban.» Kapcsolatban ezen kiterjesztéssel azonban még az a fontos szervezeti változtatás van felvéve, hogy a felebbezés a járásbíróságoktól, melyeknek hatásköre egyúttal lényegesen kitágitta tik, nem a kir. táblákhoz, hanem az e. f. kir. törvényszékekhez megy; mig további felebbezés egyáltalában nem engedtetik, hanem csak u. n felülvizsgalat a jogkérdésben (revisio in juré) a kir. Curiához. A felebbezés a kir. törvényszékeknél minden esetben szóbeli tárgyalás alapján intéztetik el; a felülvizsgálatnál ellenben csak facultativ szóbeliség terveztetik, oly módon, hogy a felek szóbeli tárgyalásra megidéztetnek ugyan, de elmaradásuk a felülvizsgálat elintézését nem akadályozza. A felfolyamodásra a szóbeliség egyáltalában nem terjesztetik ki, hanem csak az a változtatás czé.oztatik, hogy annak elbírálása első izben a kir. törvényszékek, utolsó fok ban pedig a k.r. táblák által és csak kivételesen, egyes jelenleg felebbezéssel megtámadható végzésekre nézve, a kir. Curia által történjék. Kiterjesztetik azonban a felebbezési tárgyalásra nézve megállapított szabályoknak egy része az első folyamodásu eljárásra is, melynek szóbelisége egyébképen is jobban biztosíttatik. Ha elfogulatlanul Ítéljük meg a javaslatnak ezen itt egyelőre csak rövid vázlatban adott conceptióját, be kell ismernünk, hogy könnyebben a szóbeliséget a mai eljárással kapcsolatba hozni valóban nem lehet. Ez az egyedüli mód, mely által a részleges szóbeliség áthatóbb eljárási változtatások nélkül foganatosítható Nem szorul ugyanis bizonyításra, hogy ha nem a sommás eljárás kapcsán tesszük meg a kísérletet, hanem a rendes eljárásba akarnók belevinni a részleges szóbeliséget, az sokkal nehezebben történhetnék, sőt talán egyáltalában nem volna keresztülvihető. Magától értetődik. ho.ry a rendes eljárásban nem lehet a szóbeliséget a feiebbvitelben alkalmazni, anélkül, hogy az egyúttal az első folyamodásra is ki ne terjesztessék, sőt a kísérletnél talán csakis arról lehetne szó, hogy a szóbeliség az első folyamodásra szorittassék. Ámde az első folyamodásban, hol az ügy kezdettől fogva és mindenirányban targyaltatik, a per érdeme az alaki feltételek (hatáskör, illetékesség) stb elbírálása által is bonyolittatik, a bizonyítás az eljárás szükségképen kiegészítő részét képezi: a társasbirói szóbeliség mindenesetre sokkal nagyobb nehézségekkel jár és sokkal több jártasságot tételez fel ugy a bírák mint az ügyvédek részéről, mint a feiebbvitelben, hol a tárgyalás már az első folyamodásban teljesen kiderített tényállásra támaszkodik, alaki kérdések csak kivételesen jönnek szóba, s még akkor is, ha mint ezt a javaslat is teszi, uj körülmények és bizonyitékek felhozása s az első fokban megejtett bizonyitásfelvétel ismétlése meg van engedve, ez az esetek