Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/32 / 6. szám - A büntetőtörvénykönyy 92. §-ához

430 Dr. Salgó Jakab zott a beteg öntudata, de önkivületességről nincs szó. A psychotikus állapot lezajlása után a beteg jó emlékezettel, a kóros tünetek min­den részletének felismerésével és helyes bírálatával tekint vissza a kiállott bajra. Az imént röviden vázolt hallucinatorikus állapotban igen gya­koriak a betegek ön- és közveszélyes cselekményei. A nagy szo­rongási érzet, a beteg agyában fel-felmerülő félemletes halluci­natiók behatása alatt az illető egyének nem ritkán az öngyilkos­sághoz folyamodnak, hogy képzelt kínjaiktól vagya fenyegető veszé­lyektől szabaduljanak. De az esetek egy nagy részében a képzelt veszélynek elébe áll a beteg és rögtöni elhatározással a hallucinált üldözők ellen fordul, hogy a veszélyt magától elhárítsa, vagy pe­dig egy hallucinált parancsszóra oly bűncselekményt visz végbe, mely ép szellemi életének teljesen nem felel meg. Nem oly ritka az az eset, hogy egy alkoholisticus egyén, a kin szembetűnőbb izgalom tünetei nem is mutatkoznak, hevenyebb mérgezési állapo­tában felmerülő egyes distincte hallucinált parancsszóra a mellette állót egész váratlanul leüti vagy gyújtogat vagy egyéb közveszé­lyes cselekményt mivel. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy nemcsak a káprázat maga fejleszti ki a veszélyes támadást, hanem hogy az ilyen betegek öntudata mindig néraiképen fátyolozott és hogy a szorongási érzettől sem szabad, habar az külsőleg nem igen tűnik föl és a beteg esetleg szokott egyszerű napi foglalko­zásában nincs is megzavarva. A chronikus alkoholizmus ezen hevenyebb lefolyású tünet­csoportja, mint már említve volt, csak hosszantartó és folyton ismétlődő ivási excessusnk által előkészített talajon fejlődik és rendesen ujabb ilyen excessus kapcsán tör ki. Azaz egy vagy ritka excessus folytán nem lép föl a leirt szeszmérgezési delí­rium, "de kitörésének közvetlen indokát rendesen egy nagyobb ivási excessus teszi. Csak ritkább esetben fejlődik ezen halluci­natorikus állapot ilyen ujabb excessus nélkül is, de ilyenkor min­dig más külső és speciális okok forognak fönn. így pl. előfor­dul, hogy chronikus alkoholistáknál a heveny mérgezés hallucinato­rikus állapota valamely sebészi műtét vagy lázas betegség lefolyásá­ban tör ki, a nélkül, hogy a beteg megelőzőleg szeszes italt ivott volna. A chronikus alkoholizmus egy másik lefolyású tünetcsoportja az. melyben a kóros, psychotikus elemek észrevétlenül, lassú fejlő­désben lépnek föl és melyben a hallucinatiók és téveszmék egyen­ként és lassú fokozódással hatolva, az egyén öntudatába azt idővel teljesen megmásítják akképen, hogy a beteg az egyes kóros elemeket associálva feldolgozza és összefüggő téveszmerendszert alkot Az ilyen téveszmerendszerben a hallucinatiók és téveszmék csak olyan öntudati elemeket képeznek, melyek a betegek magatartására és ténykedé­sére csak közvetve vannak befolyással. A vezérszerepet ezekben.

Next

/
Thumbnails
Contents