Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)
1889/32 / 6. szám - A büntetőtörvénykönyy 92. §-ához
A kir. ügyész a rendőri előnvomozás terén 4i3 székhelyén teljesítendő előnyomozási és vizsgálati cselekményeknél való befolyása vagy megjelenése se szükségszerű. Tény, hogy az idéztük állami takarékossági rendeletek előtt kir. ügyészségeink tagjai a központon kívüli főbb fontosságú vizsgálati cselekményeknél rendszerint megjelentek s közvádlói hivatásuknak érvényt szerezni igyekeztek; mig ezen takarékossági rendeletek megjelenése után a székhelyen, valamint a székhelyen kivul felmerülő legfontosabb bűnesetekben is nélkülözni vagyunk kénytelenek kir. ügyészeinknek személyes beavatkozását. Csoda-e ily körülmények között, hogy kir. ügyészeinknél e tekintetben többé-kevésbbé a közöny fészkelte be magát. Félő, hogy ezen apathiat az uj igazságszolgáltatási aera sem lesz képes azonnal elenyésztetni. Kir. ügyészségeink tagjait uj erőkkel kell majdan felfrissítenünk, ha azt akarjuk, hogy a közvád szempontjai az életbeléptetendő uj eljárás intentiójának megfelelően érvényesüljenek. Midőn a tervezett eljárás majdnem egészen a kir. ügyész kezébe teszi le á nyomozási eljárás vezetését, bizonyos kíváncsisággal kérdhetjük : vájjon a modern jogoknak ezen intézménye miként fog meghonosodhatni hazánkban, midőn manap az állami takarékossági érdekek kir. ügyészeinket a hivatásuknál fogva törvényesen reájuk ruházott hatáskörük betöltésétől is egyenesen visszatartják. A mai ügyészségi apparátus mekkora létszámra lesz emelendő, ha az uj eljárás kívánalmainak mindenben megfelelni akarunk. Nem hiába hozom fel ezt. A tervezett s Fabiny javaslatától lényegeben alig eltérhető uj eljárási javaslatunk a kir. ügyészi hatáskörnek oly conceptióját kívánja megvalósítani, miként az ezen állaskör méltó betöltéséhez a legkiválóbb szakerők megválasztásában és megnyerésében remélhetjük csak a nagyszabású alkotásoknak megtestesitését. Fabiny javaslatának 3 5-ik §-a szerint a kir. ügyésznek kötelessége leend büntetendő cselekmények tárgyában a nyomozást haladéktalanul teljesíteni vagy teljesíttetni. De már a 36. §. szerint, ha a kir. ügyészség meggyőződése szerint az eljárás sikeréhez szükségelt bizonyíték nem szerezhető meg, a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadhatja. A sértett félnek vagy kárositottnak jogában áll ugyan a vád képviseletét átvenni, vagy a kir. ügyészség tagadó elintézése ellen az igazsagügyminiszterhez folyamodni, úgyde a subsidiarius magánvadnak ezen intézménye tudjuk, hogy a gyakorlati jogéletben mily jelentőséggel bir. Csak a ritkább esetekben érvényesül. Népünk zöme átalában csak vagyon elleni bűntettek esetében veszi igénybe a büntető igazságszolgáltatás oltalmat. De a sértett ebbeli jogkörében nem annyira az állami büntető hatalom szempontjaiból folyamodik megfelelő jogsegélyért, mint inkább magánjogi elégtételt vár azon kárért, mit a tett elkövetése által vagyonában