Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)
1889/31 / 1. szám
66 Carrara tetni lehetetlenség, mert ama kár lényegében mindig változatlan és csak súlyosságában módosulhat a bűnös cselekményt kisérő, de a kár természetét nem érintő körülmények folytán. Szükségszerű következtetés tehát, hogy a büntettek osztályozásánál csak ugy kerülhetjük el teljesen a homályosságot (equivoco), ha a jogi objectivitást fogadjuk el irányadóul, dnania captat» a ki az újdonság kedvéért ezen elvet helyteleníti. Ez kétségen kivül elégséges szabály, mert lehetővé teszi min• den képzelhető büntettalakzat osztályozását. Csak ottlétez hetvén bűntett, a hol jog van sértve, a sértett jogok természetes különbözőségébői tökéletesen megismerhetjük a lehetséges bűntett-fajokat, ugy hogy mindegyik számára lesz megfelelő osztály. Ezen alap nem önké nyes, mert nem módosíthatja a törvényhozó és a biró; minden országban, minden időben egyenlő, mert a jogok természete absolut. Ezen elv sohasem téveszthet, mert ha megengedi, hogy ugyanazon anyag különféle czimek alá foglaltassék, ez vagy azért történik, mivel egyes esetekben azonos tartalmú más jog is támadtatik meg, ugy hogy anyagilag különböző két bűntett áll elő; vagy pedig azért, mivel egy adott tettben több jognak egyidejű megsértése jelentkezik, minélfogva a complex bűncselekmény czimének meghatározása végett a túlnyomó jogot kell keresni. így tehát a megtámadott vagy sértett jog minősége — a jogi lénynek valódi ontologikus ismérve — a bűntett minőségének egyedül szabatos ismérve. Az utóbbi észrevétel egyébkép bővebb kifejtésre szorul, hogy teljesen megértsük a Carmignani által javasolt és általunk egyedül szabatos gyanánt védelmezett osztályozási rendszert. A bűncselekményeknek a sértett jog minősége szerinti osztályozása szükségképen megnyert mindenkit, mert azon logikai kényszer szüleménye, hogy minden lényt a lényegét alkotó objectivitas szerint kell körülírni és meghatározni. Némely tudósok mégis vonakodtak azt az osztályozás irányzó elve gyanánt elfogadni, mert megakadtak azon, körülményen, hogy igen gyakoriak ama büntettek, melyek egy cselekménynyel több jogot sértenek. Nem okozott nehézséget a eset, midőn a büntevőnek azonos vagy együttjáró tettei külöböző czélokra irányulnak. Itt kétségtelen, hogy annyi a bűncselekmény, a hány az egymástól független tett, mert a tartalom hasonlatossága vagy a puszta egyidejűség nem elegendő a jogi összefüggés létrehozására. E cselekmények mindegyike önként azon osztályba vagy fajba sorakozik, mely az egyes tettesek által megtámadni szándékolt jognak, mint a tett czéljának, megfelel. Két ember külön követ el testi sértést két katonán ; de az egyik boszút akar állani a sértetten, a másik egy birói cselekmény végrehajtásában
