Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

64 Carrara Elégtel enek azon elvek, a melyek feleúton cserben hagynak : azok, a melyek a bűncselekmények két nemének nagy osztályait hozzák létre, de azután, midőn a nemeket tovább, az alkatrészeiket képező fajokra kellene felosztani, hasznavehetetlenek. Önkényesek, tehát ingatagok, azon elvek, a melyeket a törvényhozó szeszélye szül; ezek ennélfogva időben és térben változók. M egtévesztők azon elvek, melyek oda vezethetnek, hogy 1 é n y e g i 1 e g hasonló büntettalakzatok különböző fajokban helyeztessenek el vagy viszont. Nevezetesen : 1. A pandekták compilatorai, a bűntetteknek általuk készült osztályozásánál, a birói üldözésükre rendelt vád természetéből indultak ki. A pandekták 47. könyvébe vették fel a magánvádra üldözendő cselekményeket; a 48. könyvbe azokat, melyek közvádra üldöztetnek. De ezen elvet egyik iskola sem fogadhatja el irányadóul. Elégtelen, mert ha a nemeknek egyes fajokra való további felosztásáról van szó, nincs többé értelme és haszna. Önkényes, mert változik a törvények, a szokások és az idők változásával. A házasságtörés Rómában közvádra, a lopás magánvádra üldözendő bűntett volt. Ma épen ellenkezően van. 2. A franczia törvényhozó a büntetést fogadta el ismérvül. Az egyik osztályt azon cselekményekből alkotta, melyeket bűntetteknek nevezett, s ebben a «haut criminel» büntetéseivel sújtott gonosztetteket helyezte el; a másik, vétségbüntetéssel fenyített osztályt a vétségek nevezetével látta el. Azonban ezen osztályozási elv sem tehet hasznot vagy szolgálatot a tudománynak. Elégtelen, mert mi útmutatást sem nyújt azon bűncselekmények megkülönböztetéséhez, melyek, bár természetük szerint igen egyenlőtlenek, mégis azonos büntetésekkel sújtatnak. Ö n k é n y e s, mert változik a tételes törvényhozás módosulásával. És valóban epen Francziaországban történt, hogy sok oly cselekmény, a mely 1810-ben bűntett volt és sokáig az maradt, 1863-ban a büntetés változásával vétséggé lett. És ez folyton elő fog fordulni. Azonkívül megtévesztő is, mert ugyanazon bűncselekményről (például a lopásról) nem lehet biztonsággal állítani, hogy vétség lesz-e vagy bűntett; holott bizonyos, hogy valamely körülmény megjelenése vagy hiánya módosíthatja a büntetést, a nélkül hogy módosítaná a tett természetét (mint például a tolvajok száma és sok más körülmény.) 3. A ki a bűnös ingert akarná az osztályozás alapjául venni, ép oly nehézségekkel találkoznék. Általában hiba, valamely lény alakotó jellegét nem benső állapotában, hanem külső, véletlen körülményeiben keresni. De a ki a bűnös ingert fogadná el az osztályozás alapjául,