Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)
1889/32 / 2. szám
A magyar adományrendszer története Verbó'czy-ig nem határozható. De nincsen is rá szükség, mert azt hisszük, hogy az akkor sem volt meghatározva, sem pedig e quasi-adományozások bizonyos rendszert föl nem vettek, sem az adomanyosoknak közjogi állást nem biztosítottak. Annyit azonban sejthetünk, hogy e pheudumokért bizonyos bérösszeget is kellett fizetni (L. Cod. Dipl. tom. 8. vol. 2. pag. 495., 496.) a pheudummal megadományozottnak. E pheudumok azonban önként szálltak a törvényes leszármazókra, hogy ha azok az úrhoz hivek voltak ; de eltérően a hübérjogtól, a hüségeskünek avagy épen az utódok részéről a hűségeskü megújításának nyoma sincs. Sőt lehettek oly pheudumok is. melyekert a hűségi szolgálatok csupán a fegyveres szolgálatra, azaz az ország védelmében megfelelő részvételre szorítkoztak ; mi már magában is minden földbirtokkal együtt járó kötelesség volt hazánkban. A mi némely Íróknak azt az állítását illeti, hogy nálunk a Kézai-féle feudum annyit jelent, mint a Thuróczy-féle descensus, ez pedig nem jelent egyebet, mint donatiót (donum szemben a propriummal vagy a possessio haereditaria), s állításuk bizonyítására az okleveleket idézik, — erre nézve azt jegyezhetjük meg csak, hogy ez állítás az oklevelek terminológiájának nemismeréséből ered. Ugyanis igen számos oklevél emlékezik descensusok adományozásáról, melyek hol felkérésre, hol a nélkül adományoztattak ; hol is az adományozott jószág descensus, locus descensionis, terra descensualis stb. név alatt szerel. Ebből épen nem következik, hogy descensus = donatio. Hanem a magyarázat az, hogy igen sok példa van arra, hogy az adományok mintegy szállásjoggal is osztogattattak. A mi feltűnő, még IV. Béla korában is adatott descensualis joggal adomány, és pedig egy oly esetben is, hol föltehető, hogy a király különösen hálás akart lenni egy hive iránt (IV. Béla alatt!) Ebből azt következtethetni, hogy a szállásjoggal adonyozott adománybirtok legelőbbvalónak tartatott s haereditast foglalt magában, mig másféle adományoknál az örökösödési jog korlátoltabb volt. Valószínű, hogy az előbb emiitett feudumok szükségképen nem voltak sem elidegenithetők, sem örökösök és az egyenes leszármazók Örökösödési joga is bizonyos föltételekhez volt kötve, miért is a vezéreknek és az előkelőbbeknek már ismertetett adományait joggal nevezhette Kézai pheudumnak. Mi is, megfelelőbb szó hiányában, elfogadhatjuk azt, noha jól tudjuk, mily máskép jött létre a germán feudum!33 32 Hogy mi alapon nevezi e földbirtokokat Ladányi Alk. története 5. lapján allodiumoknak, nem tudom. Én ez elnevezésnek jogosultságát tagadom ; mert sem a kifejezés az oklevelekben nem használatos, sem pedig e vezérek korabeli birtokok természete az allodiummal egyáltalán nem analóg. 33 A vezérek korában bejött idegenek szállást kaptak örökségképen. De egyesek feudumoka" is nyertek akár a fejedelemtől, akár a lőuraktól ; de ezek nem 9*
