Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

— még pedig közgyűlésen — a vármegyét illető összes jogokat, részint közvetlenül, részint közvetve a tisztikar által. A nemesi autonom-megyei szervezetben a megye közönségét a nemesség képezvén, annak jogait is e nemesség közgyűlése gyakorolta. A 48-iki nagymérvű átalakulások után azonban az összes megyei lakosság képezvén a megye közönségét, ez csak ugy gyakorolhatta jogait, ha képviseleti rendszer alapján alakítja meg a megyei közgyűléseket is. E czélra szolgál az 1870 : XLII. t.-czikkben meghatározott törvényhatósági bizottság. E bizottság áll felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető azon nagykorú honpolgárokból, kik országgyűlési képviselő-választásra jogosítva vannak, és hason felerészben a választó közönség választottjaiból (19. §.). Azonban bizottsági tag általában nem lehet: a) a ki irni és olvasni nem tud ; b) a ki a törvényhatóság területén legalább két év óta nem bír, vagy ugyanannyi idő óta nem lakik és adót nem fizet; c) a ki a törvényhatóság közjavadalmait haszonbérli vagy a törvényhatósággal más számadási viszonyban áll. A bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma határozza meg. Vármegyékben minden 500 lakos után számíttatik egy bizottsági tag. De az összes bizottsági tagok száma 120-nál kevesebb és 600-nál több egy vármegyében sem lehet (21 §.) A mi a bizottság megalakítását illeti, azt a törvény következőkép határozza meg: A legtöbb adót fizetők névjegyzékét, az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján, minden év végével a törvényhatóság igazolási választmánya állítja össze, illetőleg igazitja ki, mely igazolási választmány áll: a közgyűlés által egy évre választott 5 tagból és a főispán által a bizottsági tagok közül szintén egy évre kinevezett elnökből és 3 tagból. Előadója a törvényhatósági jegyző. (22. §.) A másik felerésze a bizottságnak választókerületenkint választatik. Választó és választható a megye mindazon lakosa, ki országgyűlési képviselő-választásra jogosítva van. A választás 3 évenkint történik s a megbízás 6 évre szól, ugy, hogy az első 3 év leteltével sorshúzás utján kilépett a választottak fele, ezután pedig minden 3 év eltelte után kilép az a fél, melynek már a 6 esztendeje kitelt. A választás alá eső tagok megválasztása csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása után történhetik. (30. §.) Ha aztán a választás valamennyi választókerületben végbe ment s a választás alá eső bizottsági tagok 3/4-e igazolva van, a főispán közgyűlést hirdet; a közgyűlésen a megyei bizottságot megalakultnak jelenti ki. Megjegyzendő még, hogy a választási eljárás csaknem ugyanaz, mint az országgyűlési képviselő választásoknál. Az így megalakult bizottság képezi első és legnagyobb részét a megyei közgyűlésnek, melynek elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán (41. §.). A közgyűlésnek üléssel és szavazattal bíró tagjai,