Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése stb. 57 habár a törvényhatósági bizottság tagjai nem volnának is, az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnökök, szolgabíró, főpénztárnok, levéltárnok, közgyám, számvevő. Csupán üléssel, szavazatjog- nélkül, birnak a többi tisztviselők s általában minden tiszteletbeli tisztviselő. (47. és 48. §.) Ezen elemekből álló közgyűlés gyakorolja mindazon jogokat, melyek a törvényhatóságot megilletik, s végzi mindazon ügyeket, melyeket ezen vagy más törvény avagy a törvényhatóság szabályrendelete kizárólag a közgyűléshez utasit (43. §.). A gyűlés kebelében működik még egy szűkebb körű, u. n. állandó választmány, melynek czélja a fontosabb ügyeknek közgyűlési tárgyalását előkészíteni. Ezen választmány elnöke az alispán, tagjai a bizottság által 3 évre választatnak. A tagok számát s a választmány belső szerkezetét minden törvényhatóság szabályrendelettel maga határozza meg. (44 §.) A közgyűlések számát és idejét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg; de minden tavaszszal a mult évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett közgyűlést kell tartani. Ezenfelül a főispán, vagy akadályoztatása esetén az alispán, annyiszor hívhat össze rendkívüli közgyűlést, a mennyiszer a körülmények igénylik. (42. §.) A megyének most ismertetett universalis szerve mellett van még egy más szerve is : a tisztikar, mely a valóságos közigazgatási functiókat végzi. E tisztikar az 1870: XLII. t.-cz. szerint áll: a főispán, alispán, jegyző tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnökök, pénztárnok, főorvos, főmérnök, levéltárnok, főszámvevő, közgyám, állatorvos — központi tisztviselőkből, továbbá a szolgabíró s a helyi viszonyokhoz képest a járási orvos, járási mérnök, járási számvevő, járási közgyám — vidéki tisztviselőkből. E tisztikar tagjai közül különösen a fő- és az alispán bir fontossággal, mint két oly tényező, melyek eredetükre, feladatukra, hatáskörükre nézve ellentétesek. A főispán a vármegye élén áll, s őt a belügyminiszter előterjesztésére, tekintet nélkül az örökös főispánokra, a király nevezi ki és mozdítja el. (52. §.) Ez által az örökös főispánságok meg lettek szüntetve. A főispán feladatát és hatáskörét az 53. §. igy állapítja meg : a főispán a végrehajtó hatalom képviselője, mint ilyen ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot, és őrködik a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei felett; e végből : a) a megyei stb. rendes közgyűlések előtt az alispánból, főjegyzőből, tiszti ügyészből s az állandó választmány alelnökeiből alakított számonkérő (scontralis) széket tart ; b) megvizsgálja személyesen, legalább egyszer évenkint, a hatósági tisztviselők hivatalos eljárását s megtekinti, a hányszor