Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése stb. 55 mint 1848-ig voltak. De még e jogok gyakorlatánál is bizonyos korlátokhoz vannak kötve a megyék, mely korlátozásban ama viszony nyer kifejezést, melyben a törvényhatóságok a központi kormánynyal — a felelős minisztériummal — vannak. E korlátozás különösen a statútum-alkotási és a kormányrendeletek elleni felírási jog körül fordul elő. A mi a statútum-alkotási jogot illeti, régi törvény az, hogy a statútum a törvénynyel és a törvényes szokással nem ellenkezhetik. E természetes megszorításon kivül az 5. § szerint a statútumok még a kormánynak hatályban levő szabályrendeleteivel sem ellenkezhetnek, a 3 §. szerint pedig határozat, mely a költségvetés megállapítására, b) ingatlan vagyon elidegenítésére vagy ingatlan vagyon szerzésére, c) kölcsönvételekre, d) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására és közmüvek emelésére, e) uj hivatalok rendszeresítésére vagy a fennállók megszüutetésére vonatkozik és általában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősítést rendel, csak miniszteri jóváhagyás után hajtathatik végre. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy a 4. és 7. §§. szerint a törvényhatóság határozatait, ha azokat egyesek megfelebbezték, esetleg a belügyminiszter rendeleti uton megsemmisítheti, a statútum-alkotási jogot nagyon vékony jogosítványnak kell tartanunk. A felírási jogot a 16 § szabályozza. Az 1870: XLII. t.-cz. életbe léptéig a kormány sérelmes rendeletei ellen a megyék in infinitum gyakorolhatták e jogosítványt. A XLII. t.-cz. szerint felírhat ugyan a megye valamely rendelet ellen, ha azt «törvénybe ütközőnek és a helyi viszonyok miatt czélszerütlennek tartja,* de ha a miniszter a végrehajtást mégis újra követeli, rendelete «azonnal és feltétlenül teljesítendő és végrehajtandó». «Az ilyen — mondja tovább a törvény — valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését és valamely, az állam veszélyezett érdekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak végrehajtás után és csak annyiban szolgálhat közgyűlési vita és határozat tárgyául, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást.* Kivételek mégis a végrehajtás kötelezettsége alól az országgyűlés által még meg nem szavazott adók tényleges behajtására vagy meg nem ajánlott ujonczok kiállítására vonatkozó rendeletek. Az előmunkálatok azonban itt is azonnal teljesitendők (17. §.). E törvény által tehát a megyék alkotmányvédelmi joga csaknem egészen elvétetett és e tiszt az országgyűlésre szállott át, mint a melynek a minisztérium felelős. A fent elősorolt jogok valamint azok gyakorlása a törvényhatóság egyetemét illetik, a törvényhatóság egyetemét pedig, a 18. §. szerint, a bizottság képviseli; tehát e bizottság gyakorolja