Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)
1889/31 / 1. szám
A német polgári törvénykönyv szervezete, stb. 5i nyomokon halad. Az ált. r. 182. §-a szerint <a jogok önhatalmú érvényesítése rendszerint tilos, — szabad az önhatalommal való élés, a mennyiben a szükségesnél nagyobb mérvben nem alkalmaztatik, a törvényben különösen meghatározott eseteken kivül a 183—186. §§. eseteiben21 Az önsegély egy megengedett esetét, általános szabály alakjában, az ered. terv. 185. §. állapította meg, mely szerint «valamely dolog elvételére a jogosított csak akkor élhet önhatalommal vagy a kötelezettet kötelezettsége teljesítésére csak akkor kényszeritheti ily módon, ha azon veszélyben forog, hogy különben jogát nem érvényesítheti, s a birói segély későn érkezik. — Ily esetben mást is szabad ily eljárásban segíteni.» Mint látható, ez a szabály olyan cselekvényekre szorítkozik, melyek «dolog elvételében» állanak. De e szük körben mozgó rendelkezés másrészt igen szabadjára hagyta az önsegélyt alkalmazót, midőn rá, az elvett dolgokat illetőleg, semminemű további kötelezettséget nem rótt, a mint ezt a n. t. id. szakaszának utolsó bekezdése teszi s ezáltal abban a kivételes esetben, melyben az önsegély alkalmazását az általános tilalom ellenére megengedé, az önsegélyt alkalmazót saját ügye birájává és végrehajtójává tevé. Pedig az önsegély czélja csak az, hogy eleje vétessék a veszélynek, hogy a jogosított a későn jövő birói segély miatt jogát egyáltalában ne érvényesíthesse. Ha ez megtörtént, az önsegélyt alkalmazó által haladék nélkül provokálandó a biró döntése az iránt, hogy megtarthatja-e az elvett dolgot vagy sem ? A szakértekezlet egyébiránt a tárgyalt 185. §. kihagyását határozta el s kimondotta, hogy a különös részekben, megfelelő helyeken lesznek meghatározandók azon esetek, melyekben «i 1 y önhatalmú cselekvényeknek* helye van. Mint láttuk, a n. t. önsegély czéljából a kötelezett személyének letartóztatását is megengedi. Ugyanezt az adós szökése esetére már a szász22 is kimondá. Ha tekintetbe vesszük a mai közlekedési eszközök nagy fejlettségét, be kell látnunk, hogy ha az adós személyének letartóztatása (persze szigorúan megállapított törvényes előfeltételek mellett) meg nem engedtetik, ugy a jogosítottól sok esetben a végső eszköz is elvonatik, melylyeí jogát érvényesíthette volna. * 21 A 183. §. szériát: «Mindenki élhet önhatalmú védelemmel személye vagy vagyona jogtalan megtámadása ellen s ily védelemben mást is segíthet*. A 184. §. psdig kimondja: «Mindenki védheti személyét és vagyonát mások állatai ellen, elkergetés vagy szükség esetén megölés által is, a mennyibea a vagyonvédelem esetén külön jogosítványt nem sért». 22 Szász 180. 8.
