Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

Ennél az esetnél három pontot kell egymástól elválasztanunk : a) a főkövetelésre (tőketartozásra) vonatkozó idényeié/ülését ; b) magának a visszatérő szolgáltatásnak teljesitésérevo­vatkozó igénynek az elévülését; c) az egyes már lejárt szolgáltatások iránti igény el­évülését. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a c) pont elválasztása abból az okból szükséges, mert igen közel fekvő, a főköveteléssel összefüggő visszatérő szolgáltatások közül a már lejártakat a mindennapi forgalom azon ügyleteiből származó keresetek szempontja alá vonni, melyek elévülésére az ujabb törvényhozások tetemesen megröviditett elévülési időt állapítanak meg.14 Ebből a szempont­ból a már lejárt visszatérő szolgáltatás az elévülés tekintetében egész önállóan szabályozható, ugy hogy az első évi kamat iránti kereset — a mennyiben például ama rövidebb tartamú elévülés három évben állapíttatnék meg — a negyedik évvel már elévült­nek veendő, a mi azonban sem a főkövetelés sem maga a kamatfizetési kötelezettség iránti igény elévülésére nem hat ki. Ebből az is látható, hogy a kérdés ezen ága nem érinti annak lényegét. A kérdés tehát tulajdonképen az első két pontra szorítkozik. Ezek viszonya pedig a lehető legegyszerűbb. A visszatérő szolgál­tatásra irányuló kötelezettség itt a c c e s s i ó j a a főkötelezettség­nek. Az tehát csak ezzel évülhet el. De ezzel szükségkép el is évül. Ha 3o (n. t.) illetve 20 (m. t.) évig kamat nem követeltetik, a tőke visszafizetésére és a kamat fizetésére irányuló kötelezettség iránti igény elévül. A lejárt kamatokra nézve megállapított külö­nös — például 3 évi — elévülési idő daczára nem lehet többé pl. a 31 *ik évben a 29. és 30-ik évi kamatokat sem követelni. Mert ez a különös elévülési idő nem tesz egyebet, mint hogy az el nem évült főköveteléssel összefüggő egyes 1 ej á r t visszatérő szolgáltatások érvényesítése különös jogpolitikai és gazdasági tekintetekből egy megszabott rövidebb idö alatt kizáratik, a nélkül hogy maga a kötelezettség, a visszatérő szolgál­tatásokra önmagában véve, érintetnék. Ez, mint a főkötelezett­indítványára, 20 évre szállíttatott le. A m. k. j.-t. (346. §.) a követelések elévülésére mindjárt eredetileg 20 évi időt vett fel. A rövid tartamú elévülés ideje a n. t. által a 156. §ban szabályozott 15 rendbeli esetre 2-, a jogügyleti megállapításon alapuló kamat­hátralékok, bér- és haszonbér, járadék stb. hátralékokra nézve 4 évben állapíttatott meg. A m. köt. j. 347. § a ezt a rövid időtartamú elévülést 3 évi időben szabta meg. 13 «Kereset» és «igény» kifejezéseket az alábbiakban mindenütt azonos értelemben vesszük ; a kifejezésekkel általunk egybekötött értelem pedig eddigi megjegyzéseink után nem lehet kétséges. 14 L. fönnebb a 11. jegyzetet. A törvényhozások ez intézkedésének igen helyeselhető czélja itt az, hogy az ily hátralékok felgyüjtése megakadályoztassák.

Next

/
Thumbnails
Contents