Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

«Vollstándige Erledigung der Anklage, allseitige Prüfung des Sachve r haltes und der sich hieraus für die Strafbarkeit des Angeklagten wegen des Gegenstaudes der Anklage ergebenden Co.nsequenzen, ist nach dem heutigen Standé unserer Gesetze die unzweifelhafte Pflicht des Gerichtes ; ebenso aber auch die Beschránkung auf den Gegenstand der Anklage».u A vád kihasználásának joghatálya nem a vád előterjesztésében áll; ez csak annak természetes perjogi föltétele, de nem azonos vele. Azon perjogi cselekmény, melylyel a vád consumtiója bekövetkezik: az ítélet; addig, mig a vád Ítélet tárgyává nem tétetik, annak consumtiója be sem következik; tehát, ha a vád valamely részét, mely önálló criminalisticai jelentőséggel bir, az ítélet fel nem ölelte, az kihasználva nem is lett, s annak ismételt érvényesítését mi sem akadályozza. Általános szabálylyal meg nem oldható kérdés az, hogy az azonosságnak imént (a. pont) emiitett negatív követelménye mikor forog fenn. Hogy az identitás a tett s nem a cselekmény azonosságát jelenti, azt már fentebb kifejtettem (II ). Ebből következik, hogy a tett azonosságának kérdése tisztán quaestio facti s nem quaestio juris. Arra nézve, hogy miként értelmezik a tett azonosságának kérdését a külföldi bíróságok, pár esetet idézek az osztrák és a német joggyakorlatból. a) Az azonosság kérdése két irányban bir fontossággal, t. í. a) a tett s (3) a személy azonosságára nézve ; e kettőnek szükségkép födnie kell egymást. «Die Anklage ist die unerlássliche Bedingung des richterlichen Einschreitens und eben desshalb für dasselbe quantitativ massgebend, so dass das gerichtliche Verfahren weder auf andere selbstandige Handlungen ausgedehnt, noch aufandere Personen gerichtet werden darf, als auf die sich auch der betreffende Antrag des Anklágers bezog. Wenn hiernach die Identitát der Handlungen in Frage kommt, so ist darán festzuhalten, dass es keineswegs genau darauf ankommt, ob dieselbe genau an demjenigen Orte und zu derjenigen Zeit stattgefunden habe, oder ob sonstige Nebenumstánde z. B. in Betreff des Objectes oder der Person des Beschádigten u. s. w. sich genau so verhalten, wie es in der Anklage behauptet war, sobald es sich nur um dieselbe That (dasselbe concrete Thun) handelt, an welche auch der Ankláger bei Erhebung der Anklage gedacht und die er erkennbar bezeichnet hatt.15 A lényeg tehát az, hogy az időben és térben elkövetett s vád tárgyát képező konkrét cselekmény s ne más tétessék Ítélet tárgyává ; a mellékkörülmények elhagyása, hozzátoldása, másként való föltüntetése mindaddig közömbös, mig a tett magva egy és ugyanaz. A. megölte B.-t; hogy pisztolylyal, késsel, vagy doronggal követte-e el a büntettet, az közömbös; a lényeges az, hogy B.-t A. ölte meg. A vonatkozó esetek következők : I. «Der richterliche Ausspruch, dass Jemand, fremdes bewegliches Gut, welches er nach der Anklage lediglich unter den Voraussetzungen des §. 185. des Strafge14 Glaser, Handbuch II. 35. 15 S. Mayer : Commentar I, 10.