Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

Non bis in idem 21 Minthogy az itéiet csak felmentő vagy marasztaló lehet, ebből következik, hogy a perújítás is két irányban szabályozandó : a vád és a védelem szempontjából, Az igazságszolgáltatásnak mindkét irányú tévedése veszélyes; de kétségtelen, hogy sokkal nagyobb a veszély, ha az itéiet ártatlant sujt, mint ha a bűnös szabadul vagy büntetése kisebb a megérdemeltnél. Ez az oka, hogy a perrendtartásokban a vádlott javára szolgáló perujitási esetek számosabbak és tágabbak mint azok, a melyek a vád érdekében vannak felállítva. Ez indokolja büntető politikai szempontból a perújítást. A perújítás lényege pedig a vádjogból vezethető le. Itt mindig azon két kérdés forog szóban, hogy a) vádjog érvényesittetett-e ott, a hol az nem létezett ? b) a vádjog nem érvényesült-e ott, a hol vádjog létezett ? Az előbbi esetből a vádlott, az utóbbiból a vád javára vezethetők le a perujitási esetek. Mindkét esetben előfordulhat még egy harmadik alakzat is: hogy a vád jog érvényesittettett ugyan, de ezen érvényesítés sérti az anyagi igazságot a) vagy azért, mert az ítéletben megállapított büntetés az esethez viszonyítva enyhe, ?) vagy azért, mert súlyos, tehát az anyagi igazságot mennyiségileg sérti. Az igazságszolgáltatás e hibái helyreigazításának eseteit a törvény határozza meg és pedig a visszaélések elkerülése végett taxatíve. A perújítás lényegét ekként avádjog érvényesülésének mikéntjében találván fel, kétségtelen, hogy perújítás célja, a vád helytelen érvényesülésének s az abból származott sérelemnék jóvátétele; miből folyólag a megújított eljárásnál az alapperben consumált vád ébred ismét életre. Ez a sarkpontja azon lényeges különbségnek, mely a perújítás és a non bis in idem elve által tiltott esetek közt létezik. Amott a régi vád szolgál alapul, emitt uj vád forog szóban, mely a már jogerős Ítélettel elbírált cselekményre vonatkozik. Itt az alap eljárás, tehát az alapvád nem érintetik; igy a factum két vád tárgyává tétetik, míg amott a consumált vád hozatik ismét actióba. «Allerdings ist die Klageerneuerung ein von der Wiederaufname verschiedener Rechtsbehelfinsofern, als diese die Aufhebung des ergangenen und die Erlassung eines neuen Urtheils über die frühere Klage bezweckt (§. 411. S. P. O.), wáhrend jene das frühere Urtheil in seinem Bestande unberührt lásst und auf die Eröffnung einer neuen Unter-