Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)
1888/29 / 2. szám
92 Dr. Heil Fausztin emezek szövétnekül szolgálnak a társadalmi viszonyok és tünemények végtelen változatos formáinak szükséges analysisénél, felismertetik a bűntett alakzatait, előidéző okait, a bűnösség emelkedésének s apadásának feltételeit.* A kérdés tanulmányozói ismerik a sociologiai érveket, melyeket már Mancini 1876. évi jelentésében mesteri kézzel feldolgozott; de tekintettel vannak a közel 10 évi tényleges abolitiónak statisztikai adatokkal bizonyított kedvező eredményeire is. (1877. évi november hó 28-ka óta, a mely napon a nemzet képviselete a halálbüntetés eltörlését ünnepélyesen megszavazta, Olaszországban — polgári büntető-ügyben — halálbüntetés nem hajtatott végre ; még a király élete ellen tört Passanante is kegyelmet nyert.) Az Altalános Részt tartalmazó Első Könyv következő kilencz czimre (Titoli) oszlik: I. a büntető törvény alkalmazásáról, II. a büntetésekről, III. a büntető ítéletek (condanne penali) hatályáról és végrehajtásáról, IV. a beszámításról s a beszámítást kizáró vagy enyhítő körülményekről, V. a kísérletről. VI. a részességről (több személynek egy büntető cselekményben való közreműködéséről), VII. a bünt, cselekmények és a büntetések halmazatáról, VIII. a visszaesésről, IX. a bünvád s a büntető ítéletek (condanne) elenyésztéről (estinzione). Az első czim a kövétkezőket tárgyalja: d) a büntetendő cselekmények törvényes (positiv) fogalommeghatározását, b) a büntető törvénynek idő, c) terület szerinti hatályát, d) a kiadatás főbb elveit. ad a) az 1. § szerint: «Cselekvés vagy mulasztás nem képez büntető cselekményt (reato), hacsak a büntető törvény kifejezetten nem rendeli. A büntetendő cselekmények bűntettekre (delitti) és kihágásokra oszlanak. A fogalommeghatározás negatív formulázása tudatosan választatott, «nem levén a törvényhozó feladata, hogy doctrinarius fogalommeghatárözásokat adjon, hanem az, hogy az arbitrarius incriminatióknak s a törvény analógia utján való kiterjesztő magyarázatának eleje vétessék.» A mulasztás külön kiemeltetett azért, mert büntetendő cselekmény mulasztás által is elkövethető. ad b) Az enyhébb törvény alkalmazása — ellentétben a magyar btkvvel — a jogérvényes Ítélettel eldöntött ügyekre is kiterjed; és pedig nem csak azon, már a szardíniái btkv által is contemplált esetben, hogy a büntető ítéletben megállapított cselekmény az uj»törvény szerint büntetendő cselekményt nem képez, (mely esetben a büntető ítélet végrehajtása s következményei a törvény erejénél fogva megszűnnek), hanem akkor is, ha az uj törvény szerint enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel volna alkalmazandó.
