Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 2. szám

A Zanardelli-féle olasz büntetőtörvénykönyvi javaslat törvényjavaslat kíséretében terjesztetett a parlament elé, melynek l. §-a szerint a kormány felhatalmaztatik, hogy a törvény mellékletét képező btkvet kihirdesse, megtévén azon szövegezési módosításokat, melyeket a parlament, a törvény intézkedéseinek egymás között és más törvénykönyvek és törvények intézkedéseivel való öszhangba hozatala czéljából szükségeseknek tart. A 3. § szerint az uj btkv legkésőbben 1888. évi deczember hó 31-én fog kihirdettetni, s legelébb a kihirdetésétől számított két hónap múlva az egész országban hatályba lép. Ezen eljárást követte az olasz törvényhozás a polgári és a kereskedelmi törvénykönyvek alkotásánál ís. Erre való jogosultsága alkotmányos szempontból kétségbe nem vonható, czélszerűségi tekintetekből pedig e módozat annál inkább ajánlható, mennél bizonyosabb, hogy a részletes tárgyalás a terjedelmesebb s rendszeres egészet képező törvénykönyvek benső harmóniáját nagyon veszélyezteti. A javaslat három könyvre oszlik Az első könyv czimekre, a második és harmadik czimekre és fejezetekre van felosztva. Az első könyv a büntetendő cselekményekről (reati) és a büntetésekről szól általában ; a második a bűntettekről (delitti) különösen ; a harmadik a kihágásokról különösen. Láthatni ezekből, hogy a javaslat 1. a kihágásokat is magában foglalja s az általános rész ezekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz ; 2. a kettős felosztást fogadja el. A miniszteri előterjesztés III.—VI. fejezetei indokolják ezen két intézkedést. A pro és contra felhozható és felhozni szokott érvek sokkal ismeretesebbek, semhogy azokat itt ismételni kellene. Legyen azért elég annak kiemelése, hogy a kettős felosztás mellett «a szabadságbüntetések rendszerének egyszerűsítése* döntött, mely «a törvényhozó kiváló czélját kell hogy képezze*. E felfogás a börtöntudományok ujabb vívmányainak kellő számbavételéről s a javaslat szerzőjének kiváló gyakorlati érzékéről tesz tanúságot. A kihágások felvételénél egyfelől azon szempont volt irányadó, hogy a büntetőjog alapelvei nagy részben a kihágásokra is állanak, s másfelől az határozott, hogy gondos kiválasztással csakis azon kihágások fognak felvétetni a btkbe, a melyekben leginkább megvan a viszonylagos stabilitás jellege. A miniszteri előterjesztés bevezető részének többi (VII—XI.) fejezetei a büntetés körüli általános fogalmaknak s különösen a halálbüntetés eltörlésének szentelvék. Első tekintetben figyelmet érdemel a psychiatriai és anthropologiai kutatásoknak valamint a sociologia és a statisztika mérvadó szerepének és fontosságának elismerése. «Amazok segélyével a törvényhozó behatolhat az emberi természet legmélyebb rejtekeibe s benső jellemében ismerheti meg a bűnöst s megállapíthatja a legczélszerübb elbánást;