Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 2. szám

Hatáskör és felebbviteli bíróság az egyesbirósági eljárásban 77 De azt, hogy a tárgyalás valóban szóbeli legyen, egy ily tiltó szabály sem biztosítaná Ez sem zárná ki azt, hogy a felek a birónak vagy épen jegyzőkönyvvezetőjének mondják tollba előadásaikat. De ekkor a szóbeliségnek azon előnyei, a melyek a bíróságnak a tényállás kiderítésénél való közreműködéséből származnak és a melyek nevezetesen a bíró lehető legtökéletesebb informatióját és az ügy egyszerűsítését eredményezik, már nem jutnak teljes mértékben érvényre. És azután eltekintve is ettől, az eljárás, a melyről kimeritő jegyzőkönyv vezetendő, sokkal hosszasabb és nehézkesebb. A kimeritő jegyzőkönyvezés pedig sok esetben, mondhatjuk az esetek túlnyomó többségében felesleges ; teljes biztosítékot, különösen akkor, ha a tárgyalás tudatlan felekkel folyik, a tévedés ellen nem nyújt, mindenesetre pedig egyéb módon pótolható. En a járásbíróság"! eljárásnak a jegyzőkönyvezéssel való megbékózása helyett, czélszerübbnek vélem, ha a feleknek lehető tág körben nyújtok módot arra, hogy az első bírósági eljárás hibáit a felső bíróság előtt orvosolhassák. Ott nóvum judicium van. A íelebbezési eljárásban a felek tervezetem 459. § a szerint oly uj jogokat is felhozhatnak, a melyeket az elsőbiróság előtt nem érvényesítettek ; a 460. §. szerint pedig a tényállításokra, okiratokra és eskükinálásra nézve az első bíróság előtt megtagadott vagy elmulasztott nyilatkozatokat pótolhatják. Az első bíróság előtt tett beismerésekhez, valamint az eskü elfogadásához és visszakinálásához ugyan a felebbezési eljárásban is kötve vannak a felek,* de ha ezen nyilatkozatok a járásbíróságok előtt történtek, a 461. §. szerint csak annyiban, a mennyiben azok a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétettek Csupán a kereset helytelen megindítását nem lehet a felebbviteli eljárásban orvosolni. De a meg nem engedett keresetváltoztatás fogalma a 282. §-ban akként van megállapítva, hogy a mennyiben a keresetet nem lehet megváltoztatni, az uj per megindítása amúgy is nyitva áll. Az a kérdés, hogy a felebbviteli eljárás, melyet javaslatba hoztam és melyre egyébként a törvényszéki eljárás szabályai nyernek alkalmazást, ügyvédi kényszerrel és előkészítő iratokkal, általában jó-e, nem tartozik ide. Ha lényegében nem jó, a miről eddig még nem tudtam meggyőződni, akkor meg kell javítani, nemcsak azért, mert nem jó felebbezési eljárás, hanem azért, mert mint törvényszéki eljárás sem felel meg a czélnak. Egyébiránt el nem hallgathatom, hogy az általam tervezett törvényszéki eljárásnak azon állítólagos főhibíja, hogy az előkészítő iratokkal a szóbeli tárgyalást nem engedi helyettesittetni és kiegészíttetni, * Az elfogadott esküt tehát vissza nem kínálhatják, a visszakináltat el nem fogadhatják, de az esküt a felső bíróság előtt is bizonyítással feleslegessé tehetik.