Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám - A német munkások kor és rokkantság elleni biztosításának alapvonalai

Külföldi jogélet 6;, kok fedezzék az igazgatási költséget, a tartaléktőkére félreteendő összeget és azon tőkeérték két harmadát, melylyel a biztosító intézet járadékok fizetése által előreláthatólag terheltetni fog. A járuléknak megállapítása egységesen történik a biztosító intézet kerületében alkalmazott minden férfi, illetve nőszemélyre nézve akként, hogy utóbbiaknak járulékai az előbbiek járulékainak két harmadában állapitandók meg. 12. A teljes járulékra csak annak van igénye, ki a biztositási kötelezettséget megalapító foglalkozásba való belépéstől a betegség beálltáig, minden naptári évben legalább 300 munkanapért (egy járulékévért) fizetett járulékot. A keresetképtelenséggel járó betegségi idő, ha a biztositási kötelezettséget megalapító rendes foglalkozás megkezdése után állott elő, munkanapok gyanánt számit. Ezen idő alatt járulékok nem fizetendők. Azon személyeknek, kikért egy naptári évben egyéb okoknál fogva 300 munkanapnál kevesebb vagy semmi járulék sem fizettetett, a járadék megállapításánál a járadék csak a tényleg fizetett járulékoknak megfelelőleg engedélyezhető s e végből a birodalom biztositási hivatala által felállítandó díjjegyzék szerint a hiányzó járulékok biztositási értékenek megfelelőleg csökkentendő. E műveletnél alapul azon biztositó intézet járulékai vétetnek, melynél a hézag előtti utolsó járulékok fizettettek. Ezen levonásnak nincs helye, ha a hiány egyébként fedeztetik. Ez a következő módokon történik : a) a hiányt megelőző években 300-nál több munkanapért fizetett járulékoknak elszámolása által; b) a későbbi években fizetett ily többletek elszámolása által, a mennyiben ezekkel fedeztetnek a hiánynak kamatai és kamatok kamatai is azon naptári évtől számitva, a melyben a hiány bekövetkezett; a kamatlábat a szövetségtanács állapitja meg ; c) a hiányzó járulékoknak a b) alatt jelzett mértékben és a munkaadóra eső résznek beszámításával történő önkénytes utánfizetése által. Oly hiányok, melyek a biztositási kötelezettségeket megalapító rendes foglalkozás megkezdése után a katonai kötelezettségnek békében/ mozgósitás vagy háború idején való teljesítése vagy mozgósítás vagy h^U ború idején önkénytes katonai szolgálat által okoztattak, a járadék megrövidítését nem vonják magok után. A járadéknak azon részét, a mely\^7jy lyel az ily hiányok miatt számtanilag megrövidítendő volna, a birodalom vállalja magára. 13. A járadék naptári évek szerint számíttatik. A rokkantsági járadék férfiaknál évi 120 márkát tesz és a? első 15 járulékév után minden befejezett későbbi járulékévben évenkint 4 márkával emelkedik, egész a legmagasabb összegig, mely évenkinti 250 márka.*) A korjáradék évi 120 márka. A korjáradék megszűnik, mihelyt élvezőjének betegségi járadék engedélyeztetik. Nők ezen járadékok összegének 2/3-át kapják. Mialatt a jogositott külföldön lakik, a járadék fizetése szünetel. Ha a jogositott személy külföldi, a biztositó intézetnek jogában áll, őt az évi járadék háromszoros összegével végkielégiteni. A korjáradék a 71. életév első napjával kezdődik, a rokkantsági *) A legnagyobb járadék e szerint 48 járulékév után éretik el ; oly személyeknél tehát, kik 19. életévök kezdetén léptek a biztositási kötelezettséget megalapító foglalkozásba 18 + 48 = 66 életév elmultával.