Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám - A német munkások kor és rokkantság elleni biztosításának alapvonalai

6a Külföldi jogélet méltányossági okokból a járadék egy részében ideiglenesen vagy állandóan részesithetők. Egyébként az aggsági- és rokkantsági ellátás elnyeréséhez a 6. §, szerinti törvényes koron vagy a keresetképtelenségnek bebizonyitásán kivül szükséges: a) az előirt várakozási idő eltelte (8. és 9. §); b) a dijak fizetése. (10-12. §.) 8. A várási idő (7. §.) 1. az aggsági járadéknál 30 járulékévet (9*. §), 2. a rokkantsági járulékoknál 5 járulékévet tesz. A várakozási idő eltöltése nem kivántatik, ha a munkaképtelenség bebizonyithatólag betegség következménye, melybe a biztositott munka közben vagy annak folytán esett. Oly személyeknek, kik a várakozási idő letelte előtt nem a fönt felsorolt okból lettek munkaképtelenné, kérelmükre, méltányossági okokból, a rokkantsági járadék legkisebb összegének fele erejéig járadék engedélyezhető, ha a törvényes járulékokat legalább egy járulékéven át fizették. Ily engedélynek azonban nincs helye, ha a keresetképtelen oly időben kezdett a biztosítási kötelezettséget megalapitó valamely foglalkozást, mikor kereseti képessége már korlátolt volt és tények igazolják azon feltevést, hogy ez a járadékra való igény megszerzése czéljából történt. 9. A járulékév (8. §.) 300 munkanapból áll. A munkanapoknak a naptári évben teljesitett többlete a várakozási idő kiszámításánál a következő járulékévhez számíttatik. Oly személyeknek, kik a biztositási kötelezettséget megalapitó rendes foglalkozásba lépésük után ezen foglalkozás továbbfolytatásában akadályozva lettek, vagy kik katonai kötelezettségük teljesítése végett békemozgositásra, vagy háború idején a hadsereghez, vagy a hadi tengerészeihez bevonultak, vagy mozgósítás vagy háború idején önkényt tettek katonai szolgálatokat, ezen idő, a mennyiben a várakozási idő betöltése forog szóban, munkaidő gyanánt számíttatik. 10. Az aggsági és rokkantsági járadékokra szükséges alap a birodalomtól, a munkaadóktól és a biztosítottaktól egy-egy harmadrész arányában fog beszereztetni. A birodalom részének beszerzése olykép történik, hogy a birodalom -átveszi azon összegek egy harmadát, melyek járadékokban minden évben tényleg fizetendők; a munkaadók és munkások része folyó járulékok fizetésével szereztetik be. 11. A járulékokat, a biztosításra kötelezett személy minden munkanapjáért, minden rendes béifizetéskor a munkaadó tartozik fizetni. A bérfizetési szakra eső fillértörtek egész fillérekre fölfelé egészitendők ki. A munkaadók kötelesek minden alkalmazott, biztosításra kötelezett személynek, az érette befizetett összeg felét minden rendes bérfizetésnél levonni, a mennyiben amaz összeg a bérfizetési szakra részlet gyanánt esik. Munkanap-részekért teljes járulékok fizetendők, mindazonáltal minden teljes napért csak egyszer. Kétség esetében a járulékok fizetésére azon munkaadó köteles, ki a biztosításra kötelezettet a munkanap első óráiban foglalkoztatta. Oly személyeknél, kiknek fizetése vagy bére hetek vagy nagyobb időszakok szerint van megállapitva, minden hétre 6 munkanap számíttatik. A munkanapért fizetendő járulékok nagysága minden biztositási intézetre stb. nézve (21. §.) előre akkép állapítandó meg, hogy a járulé-