Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám - A német munkások kor és rokkantság elleni biztosításának alapvonalai

Külföldi jogélet 61 nekik beszámittatik. c) Az egyes részeseknek aggsági és rokkantsági ellátásra való igénye fölött, a biztosítottak képviselőinek közreműködése mellett, választott bírósági döntésnek van helye. A szövetségtanács határozata fogja megállapítani, mely intézmények (nyugdíj-, aggsági, rokkantsági pénztárak) felelnek meg a fentebbi követelményeknek. A szövetségtanács által elismert ily intézményeknek a birodalmi pénztár (10. §.) megtéríti az általok engedélyezendő aggsági és rokkantsági járulékok egy harmadát, ha ezen összegek a birodalmi törvén}' szerint fizetendő járadékok összegét meg nem haladják, Azon személyeknek, kik az ily intézményeknél a részesedést megállapító foglalkozástól megválván, oly foglalkozásra léptek át, mely az 1. p. szerint biztosítási kötelezettséggel jár, a birodalmi törvény szerinti aggsági és rokkantsági járadék kiszámításánál az ily intézményekben való részesedésük ideje, ezen időnek a járadékkal való megterhelése mellett, beszámítandó. 4. A szövetségtanács megállapíthatja, hogy a 2. § 1. bekezdésének határozmányai mennyiben alkalmazhatók oly hivatalnokokra, kik egyéb közegyesüléseknél nyugdíjjogosultsággal vannak alkalmazva, és a 3. pont határozmányai más az aggsági és rokkantsági ellátásra alakult pénztári intézetek tagjaira. 5. Az aggsági- és rokkantsági ellátás évi járadék engedélyezéséből áll. Aggsági ellátást, keresetképességre való tekintet nélkül az kap, a ki 70. életévét betöltötte. Rokkantsági ellátást, tekintet nélkül életkorára, az kap, ki keresetre bebizonyithatólag, állandóan és teljesen képtelen. Keresetre teljesen képtelen az, ki testi vagy szellemi állapotánál fogva sem a hivatásával eddig járt közönséges munkákat végezni nem képes, sem egyéb, erőinek, képességeinek és a létező munkaalkalomnak megfelelő munka által a rokkantsági járadéknak legkisebb összegét nem keresheti. 6. A mennyiben a bér vagy annak egy része szokás szerint természetben fizettetik, az illető községtestület vagy tágabb községi egyesület saját kerülete, vagy részei számára szabályrendeletileg megállapíthatja, hogy ezen kerületekben a járadék, az összeg háromnegyed része erejéig, a kerületben lakó jogosultaknak természetben fizetendő. A természetbeni szolgáltatás értéke átlagos árak szerint számítandó. Ily szabályrendeleti intézkedés érvénye a felsőbb közigazgatási hatóság helybenhagyásától függ. Ha ily határozat létesül, a járadékra való igény azon összegben, a melyben a természetbeni szolgáltatások eszközlendők, a községi egyesületre megy át, ellenben a természetbeni szolgáltatást ez tartozik teljesíteni. Az ebből eredő vitákat a község felügyelő hatósága dönti el ; ennek határozata ellen a kézbesítéstől számított két hét alatt közigazgatási peres eljárásnak, a hol pedig ilyen nem létezik, kereset - indítás utján rendes peres eljárásnak van utja. A járadékra való igény átszállásáról a kifizetéssel megbízott postahivatal, az alsó közigazgatósági hatóságok utján, idejekorán értesítendő. 7. Oly biztosítottak, kik munkára való képtelenségüket bebizonyithatólag szándékosan, dulakodásokban vagy verekedésekben való vétkes részvétel vagy nemi kicsapongás által idézték elő, rokkantsági járadékra gényt nem tarthatnak. Mindazonáltal, ha tíz éven át a járulékot fizették,