Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám - Németország. Törvényhozás. A polgári törvénykönyv. - Öt éves birodalmi gyűlés. - A jogi tanulmányok kérdése. - A felfedező eskü. - Az ügyvédség és közjegyzőség egyesitése

Külföldi jogélet Több kereskedelmi kamara a porosz igazságügyminiszterhez kér­vényt intézett, melyben a végrehajtással meg nem támadható adós va­gyoni állásáról tett felfedező esküjének nyilvánosságra hozatalát kérelmezi. Az igazságügyminiszter azt válaszolta, hogy a végrehajtás utján vagyoni állásuk felderítése végett esküre kötelezett adósok neveinek javaslatba hozott közzététele mái ismételten beható tanácskozások tárgyát képezte Ezen tanácskozások eredménye szerint az ajánlott rendszabálynak oly nyO'­mós aggályok állják útját, hogy az indítvány ez alkalommal sem vehető tekintetbe. Ezen elhatározásra a miniszter annál inkább indíttatva érzi magát, mert az ajánlott közzététel a nagyobb kereskedelmi forgalomra nézve majdnem teljesen jelentéktelen, a kisebb helyi forgalomban ellenben a czélba vett eredmény a kereskedelmi kamarák egyes tagjainak egymás közti közlése által tényleg elérhető. •— A legközelebbi ülésszak folyamán oly törvényjavaslat fog a po­rosz országgyűlés elé terjesztetni, mely a rajnai tartományban 1822 óta érvényben levő közjegyzői rendtartás bizonyos határozatainak mel­lőzésével, a kölni főtörvényszéki terület számára az ügyvédség és köz­iegyzöség egyesítését hozza be. Ezen rendelkezés gondoskodik a jog­kereső közönség méltányos igényeiről azon irányban, hogy jogügyletei könnyen legyenek hitelesíthetők és fontosabb perekben az egyes bíróság előtt is képviselete lehessen. Feltűnő, hogy éppen a rajnai ügyvédek és közjegyzők nyilatkoznak az újítás ellen leginkább azért, mert a mon­archia többi részeiben tett tapasztatatok daczára, azt tartják, hogy az ügyvédkedés a közjegyzői teendőkkel össze nem egyeztethető. Az ügyvé­dek arra is alapítják kifogásaikat, hogy az egyesítés az ügyvédi kar tekin­télyének jelentékeny csorbításával járna és hogy véleményük szerint az egyes bíróságok előtti képviseletről czélszerübben lehetne gondoskodni az által, hogy a társas bíróságok előtt az ügyvédek száma korlátoltatnék, mert ily módon fiatal ügyvédek egyes bíróságok területén is leteleped­nének. Az országgyűlés dolga lesz ezen ellenérvek fölött határozni. Döntvények. /. Magánjogi. A közadós által a birói egyezség létrejötte előtt a hitelezőnek tett azon igéret, hogy neki az egész követelését ki fogja fizetni, valamint a birói egyezség után tett azon egyszerű ígérete, hogy az egész követelést ki fogja fizetni, a birodalmi törvényszék II. polgári tanácsának f. é. október 14-én kelt ítélete szerint perelhető kötelezettséget nem álla­pit meg. 2. Bűnügyben. A ki a támadót, eredményes megfutamodás helyett, a tettleges táma­dás (verés) elhárítása végett elzárja, a birodalmi törvényszék II. büntető tanácsának f. é. september 27-én kelt ítélete szerint, nem követi el a sze­mélyes szabadság megsértésének delictumát, ha a megtámadott csak vagyon­jogi érdekek feláldozása, illetve ily érdekek vélt feláldozásával futamod­nánk meg, vagy a futást tévesen nem tartotta elégséges védelemnek.

Next

/
Thumbnails
Contents