Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/30 / 2. szám

A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése stb. 113 tek reá. Ennek oka nagyon természetes. Azon kor eszméi szerint a nem-nemes szolgájává lett a nemesnek, mert ennek kilenczedet fizetett s mert ennek fegyveres szolgálattal tartozott. E szolgai osztályt nem szívesen tűrte tehát maga mellett a büszke nemesség a megyei életben s igyekezett azt onnan kizárni. Erre alkalmas eszközül szolgált kettő. Először az, hogy már az 1351 : 23. t.-cz. birsággal bünteti azokat, a kik elmaradnak a megyék gyűléseiről. Ez, a törvény szavai szerint, csak a nemességre értendő mi már maga is azt mutatja, hogy a nemességre volt a fő suly fektetve), de ezzel, kivált mikor az 1435. orsz. L decretuma ismételte, egy oly fegyver volt a nemességnek adva a demokratikus elemek elriasztásara, a mely talán a leghatékonyabb volt. Mert a gyakori megyei gyűlésekre meg nem jelenhető alsóbb néposztály is mindannyiszor megbirságoltatván. maga is szívesen látta felmentését e tehertől, mit Zsigmond VI. decr. 7. czikke eszközölt.I?l A másik eszköz a megyék megnemesitésére az volt, hogy ha megjelent is az alsóbb néposztály, akarata nem érvényesülhetett, mert már ekkor nem számláltak, hanem mérlegelték a szavazatokat, mi a nemesség befolyását mindig biztosította és a többi néposztályt feleslegessé tette." Ezen tényezők közrehatásának tulajdonítandó, hogy Zsigmond halála után már minden népies elem kiszorult a vármegye bői, s hogy ekkor mar a megye kizárólag a nemesség orgánuma: vagyis előttünk áll az aristokratiai megye szervezete. A vármegye népességében végbe ment eme változás nagy hatással volt a varmegyék további szerepére. U. i. két hatalmas erő küzdött e korszakban egymással a megye keretén belül: a féktelenkedő oligarchia, mely kiváltságaira támaszkodva, nem akarta a megye hatóságát elismerni, és a középnemesség nagy tömege, mely a nemesség jogegyenlősége alapján ki akarta terjeszteni a megye hatóságát a főnemességre is. E harczok. kivált a Jagellók gyenge kormánya alatt, nagy elkeseredéssel folytak, sok igazságtalanságot idéztek elő. s a hazát is csaknem a végveszélybe sodorták ; de annyi hasznuk mégis volt, hogy a vármegyerendszer kifejlett, megedződött a hosszas harcz alatt, ugy, hogy midőn a mohácsi vész megdöbbentő hatása alatt kijózanodott a nemzet, a vármegye gyors virágzásnak indult. E harcznak oka a királyok azon rövidlátó politikájában keresendő, mely szerint a nagy birtokú nemességet a megye hatósága alól felmentették. Ez egy féktelenkedő oligarchiát teremtett, mely nem tisztelt sem törvényt sem királyi tekintélyt. Ez oligarchia annyira ment garázdálkodásában, hogy még 6 Horváth Mihály : A vármegyék szereplése nemzetünk életében 33. 1. ; akad. ért. II, k. Továbbá Botka Tiv. : A vármegyék szervezete. Budapesti Szemle, uj foly. 162. lap. 7 Ladányi Gedeon : Magyar alkotm. tört. L k. 204. L