Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/30 / 2. szám

H4 Csutorás László Mátyás király idejében is némely hatalmasok a megyegyülésekre fegyveres néppel rontottak be s ott botrányokat idéztek elő. Ez vezette Mátyást aztán arra, hogy azon nagy megyei gyűléseket, melyeket Zsigmond kora óta a nádor vagy a király által meghatalmazott ember elnöklete alatt bíráskodás czéljából tartani szoktak, s melyek épen a nagyok garázdálkodása miatt igazságtalanság és igy az általános félelem forrásaivá lettek, az u. n. proclamata congregatiókat 1486. 1. t.-czikke által eltörölte. Továbbá, hogy a kiváltságokat, melyek által a nagybirtokosok kivonták magukat a megye bíráskodása alól, ugyanazon évi 21. czikke által megszüntette. De mindez nem segített a bajon, mert épen a leghatalmasabbak — a valódi oligarchiák — ezentúl is ki voltak véve a megye bírósága alól.8 Gyökeresebben akarta orvosolni már a bajt az 1495 : 15. t.-cz., mely azt mondja, hogy «Mínt többnyire az urak, főpapok, zászlósok és más nemesek közt találtatnak olyanok, kik magokat afféle kiváltságos és szabadalmas levelekkel ellátottaknak állítják, hogy azon megyékben, hol jószáguk van, a főispán vagy alispán és szolgabirák előtt minden ugy nemes, mint nem-nemes ellen Ítéletet nyerjenek, ők pedig a perlekedők kértére azon bíróság előtt megjelenni vona kodnak. Azért határoztatott, hogy ők is bárki kérésére azon főispán vagy alispán és szolgabirók bírósága és törvényhatóságának engedelmeskedni kötelesek.*9 Azonban ez üdvös törvénynek nem sok hatása lehetett, mert Verbőczy Hármaskönyvének II. r. 11. czimében határozottan kárhoztatja ama visszaéléseket, melyek a fent idézett törvényben is felsorolvák, mi jele, hogy még azon törvény után is tapasztalhatók voltak azok. De nem csak kárhoztatja, hanem azon kiváltságleveleket, melyek erejénél fogva történtek a visszaélések, mint olyanokat, melyek a közjóval ellentétben állanak, határozottan érvényteleneknek nyilvánítja. Hogy Verbőczy e tétele mily nagy jelentőségű volt, könnyű megérteni; az ő Hármaskönyvét, kivált a mohácsi vész után, törvényerővel ruházta fel a szokás. Lássuk ezek után, miben állt e korban a megye hatósága s mily szervezet által gyakorolta ezen hatóságát. A mi a megye hatóságát illeti, ez azon irányban, melyet már az előző , korban felvett, tovább haladott, a fejlődésnek nem egy nyomát mutatván fel. A megyei hatóság kiterjedt a bíráskodásra és a kormányzati functiókra. A bíráskodást illetőleg már fentebb láttunk néhány intézkedést. E helyen még kiemelendőnek tartom Mátyásnak az 1486 iki országgyűlésen kelt bírósági szervezetét ; ő u. i. nemcsak eltörölte a proclamata congregatiókat, * L. Botka T.: A magy. vármegyék szervezete. Budapesti Szemle üi foly I k. 323. 1. 9 L. Botka T. : A magy. várm. szerv. Budapesti Szemle, üj foly. i. k. 441. 1.