Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

Az olasz büntetőtörvénykönyv tervezete 47 Helyeseljük itt az «esterna» (forza) szónak elhagyását, miként ezt már Savelli és Pessina is mellőzték, mert a bizottság nagyon helyes megjegyzése szerint, az ellenállhatatlan belső erő lehetősége sem vonható kétségbe.22 Egyébiránt nem vagyunk túlságosan buzgó pártolói e «forza irresistibile>—nek, mely a gyakorlatot félrevezeti23 és óhajtanánk a toscanai általános formula újbóli elfogadását; a képviselőház által javasolt Mancini-féle formulának minden esetre elébe teendő. Tegyük tehát az 59. szakasz helyébe a toscanai codex 34. szakaszát: «A büntető törvénykönyv megsértése nem számitható be, ha az, ki elkövette, sem cselekményének tudatával, sem szabad akarattal nem birt.» E rendelkezés valóban az emberi cselekvést alkotó elemekre vonatkozik: az észre és az akaraterőre, az öntudatra és a szabadságra, és azért a formula a tudománynak megfelőleg egész általánosságban szól, mig a Mancini-féle formula, a mint az az előttünk fekvő törvényjavaslatba felvétetett, kiragad egy kóralakot (stato di follia) és annak egy localisatiójára vonatkozik (qualunque stato di mente), mi kételyekre szolgáltathatna okot részint a «follia» szó miatt, mely nem vétetik mindig nemi értelemben,24 részint egyébb elmezavarok kizárása miatt, melyek, legalább látszólag, a szellemre nincsenek kóros hatással.25 A törvényhozó tartozik az emberi cselekmények véges és gyakorlati hatására figyelemmel lenni, nevezetesen az öntudat és a szabad akarat hiányára. Ezt a biró tartozik vizsgálni, ellenben az okot, azaz a speciális elmezavart kutatni a szakértők és a psychiatria feladata. A toscanai formula ellen Mancini a bizottságban két nehézséget hozott fel : hogy nagyon lakonikus és azért az esküdtek nem igen értik. Az első kifogásnak elejét vette a hires Puccioni, ezeket mond • ván : Nem kell hinni, hogy ha a törvény laconismusát kiemeljük, ezzel szemrehányást akarunk tenni; ellenkezőleg, dicséretére mondjuk azt. Valósággal a törvénynek ily nagy jelentőségű dolgok tárgyalásánál általános positiv, taxativ,szabályokra kell szorítkoznia, soha sem szabad másodrendű elmélkedésekbe bocsátkoznia, melyek elválasztás vagy korlátozás által a megértést nehezítik, s a bíróban, ki e szabályokat alkalmazni tartozik, homályt vagy zavart idéznek elő.26 22 Relazione Tajani, Progetto della commissione pag. 8., Prog. Ministeriale pag. 31 23 Az esküdtek néhány nagyobb tévedését kétségtelenül nekik maguknak kell felróni. 24 V. ö. Verga, proposita ói una classificazione unhorme delle malattie mentali az Archivio italiano della malattie nervose-ben (1874). 25 Ez az erkölcsi elmezavarnál fordul elő (KrafTt-Ebing). 26 Commento al Codice toscano vol. I., 277.