Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/30 / 1. szám - Bologna

A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése és politikai jelentősége. CSUTORÁS LÁSZLÓ-tól. (Első közlemény.) Bevezetés. A magyar államélet egyik legsajátságosabb s egyszersmind legnevezetesebb jelensége a vármegye, a vármegyerendszer. Legsajátosabb : mert ez azon intézmény, melybea mint — Horváth Mihály oly találóan megjegyzi — a magyar nemzeti sajátságok az idő s körülmények igényei szerint legteljesebb kifejezésöket nyerték; legnevezetesebb: mert legsajátosabb. Ha végig tekintünk hazánk s alkotmányunk ezredéves történetén, nem találunk fontosabb alakulást, mely a legszorosabb összefüggésben ne volna a vármegyével, melyeknek legtöbbjében a vármegye ne vitte volna a főszerepet. Ott látjuk a vármegyét, habár még csak csirájában, a magyar királyság megalakulásánál, ott a királyság megerősödésénél; s a mohácsi vészig mi volt az, a mi körül az összes nemzeti élet minden küzdelmével megfordult ? a vármegye ! s a mohácsi vész után mely intézmény volt az, hol a nemzet ereje az alkotmány megvédésére s függetlenségünk kivivására központosult? ismét a vármegye. Ily fontos tényezője lévén a magyar államéletnek a vármegyei intézmény, méltán mondhatta róla Kollár Ádám F., hogy azt mintegy isteni sugallatból hozta létre a magyar nemzet, s méltán mondhatta az 1847/48. évi országgyűlés végzeményeinek 16. czikkében a megyei szerkezetet «Magyarhon és kapcsolt részei alkotmányossága védbástyainak*. E nagyszerű magyar nemzeti intézmény képét kisérlem meg összeállítani történeti forrásaink nyomán. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen szabad néhány szóban összefoglalnom azon általános irányelveket, melyeket a tárgyalás folyamán szem előtt tartandóknak vélek. A vármegyerendszer keletkezését a középkorban kell keresnünk, azon középkorban, melynek intézményei, forrásaink hiányossága és megbizhatlanságánál fogva, csak homályos körvonalakban láthatók.