Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/30 / 1. szám - Bologna

Vs^ Bologna. A jogász nem nézhette mély megindulás nélkül az ünnepélyeket, melyek a mult hónapban a jogi renaissance hazájában lefolytak. A fejedelem, az ország és a tudományos intézeteknek képviselői hódoltak ott a jurisprudentiának, mint Itália egyik legnagyobb dicsőségének. De a hódolat legbecsesebb jeleit azon alkalmi iratok, képezik, melyek a hires egyetem történelmével foglalkoznak s melyek részben egészen uj világításban mutatják ama nagy korszakot, mikor a romba dőlt óvilági emlékeken a tudomány újra kezdett ébredni.1 Érdemes ezek nyomán a főbb adatokat előadni. A bolognai jogi iskola keletkezéséről a következőket jegyzi meg Odofredus: «Dominus Yr. (Irnerius), nálunk a jog fáklyája (lucerna juris) volt, vagyis az első, ki városunkban tanított. Mert városunkban eleinte csak a szabad művészetek iskolája létezett, és midőn a római iskola megsemmisült (destructum), a jogi könyvek Ravenna városába vitettek, Ravennából ezen városba. Bizonyos Pepo ur mint magánzó (auctoritate sua)° kezdett jogot tanítani ; azonban bármily nagy volt tudománya, nem volt neves ember (nullius nominis fűit) De Yr. ur, ki városunkban a művészeteket tanította, a jogi könyveknek ide szállításával önként hozzá fogott könyveink tanulmányozásához s mialatt tanult, tanitani kezdette a jogot. Kiváló nevü férfiú, tudományunk első megvilágítója volt, s minthogy könyveinkhez először készített glossákat, a jog fáklyájának nevezzük».2 Odofredus gyakrabban megemlékezik Irnerius philosophiai tanszékéről; ugy látszik a logikával vagyis a dialektikával és rhetorikával foglalkozott. «Yr. ur — ugy, mond — loicus volt ; mielőtt jogot tanított volna e városban, mint a művészetek mestere sophistikus glossát készített, mely 1 L. F i 11 i D g, Die Anfánge der Hochschule zu Bologna, 1888.— Rivier, L'université de Bologna et la premiére renaissance de la science juridique (a Nou velle Revue historique de droit francais et étranger (f. é. május—júniusi füzetében). Giosué Carducci, Lo studio bolognese. Discorso per l'ottavo centenario, Bologna, 1888. (A szép beszéd szövegét Dr. Láng Lajos tanár urnák, a budapesti egyetem küldöttségi tagjának, köszönjük.) 2 Odofredus, in Dig. vetus, L. Jus civile, 6, De J. et J. Magyar Igazságügy 1888. XXX. 1. I