Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)
1888/29 / 1. szám
42 Dr. Győry Mihály gadva találunk14: «Quaedam natura turpia sunt» — ez az «il reato», vagy jobban «il delitto», a büntető törvénykönyvnek egyedüli tárgya — «quaedam civiliter et quasi more civitatis> — ezek, a kihágások (rendőri kihágások), egy utóbbi rendőri codex tárgya. Ekkép van a toscanai btk szerkesztve,15 hasonlókép az 1868-iki javaslat15 és örvendünk, hogy az olasz hagyománynak megfelelően, logikai szükség erejénél fogva, Pessinának, a kitűnő jogtudósnak, utolsó javaslata is Nemzetközi büntetőjog. A 3—9. szakaszok az idegen területen elkövetett bűncselekményekről rendelkeznek. Sajnáljuk a jelenlegi törvényhozás zűrzavarát és ellenmondásait, a melyekről csak akkor alkothatunk magunknak teljes fogalmat, ha az észszerű, minden büntető illetékességi kérdésben irányadó elvre megyünk vissza. A tudomány most már a területiség elvét követeli és ezt állítja fel a polgári törvénykönyv 9. szakasza is. «A büntető- és rendőri törvények alkalmazást nyernek mindazokra, kik a királyság területén tartózkodnak.* A büntető törvénykönyv tervezetének 3. szakasza hasonlókép ezt rendeli: cA belföldön belföldiek vagy külföldiek által elkövetett bűncselekmények a királyság törvényei szerint büntettetnek.* Ezen elv alól azonban kivételek is vannak, egy középkori előítélet következtében, mely még most is viszhangra talál s mely a büntetőtörvényt személyes, az állampolgárt mindenhova követő statútumnak tekinti. Innen származik ugyancsak azon szakasznak egy másik rendelkezésére, melyet mi föltétlenül mellőztetni óhajtanánk : <A belföldi belföldön vonatik felelősségre még akkor is, ha a külföldön már Ítélet hozatott fölötte.* Azután ugyanazon szakasz ezen további határozmánya : «Azon külföldi, ki fölött külföldön ítélet hozatott, belföldön Ítélet alá vonható* oly jogosítvány, mely a non bis idem elvével ellenkezik. Az olasz törvénykezés csak azokra nézve illetékes, kik a büntettet Italiában követték el, külföldi büntevőkre nézve csak subsidiarius, ha a külföld a kiszolgáltatást megtagadja; mert a főczél az, hogy igazság szolgáltassák. Ily elvet óhajtanánk a 4. szakaszban felállítani, a hol az mondatik : «A királyságon kivül belföldi vagy külföldi által elkövetett cselekmények csak a kifejezetten rendelt esetekben büntettetnek.* " Dig. 50., 16., 42. (Ulpian). 15 L. fentebb 41. 1. 10. j. 16 A büntetőtörvénykönyv tervezete előbb tétetett közzé (Flórenczben, 1868.), a rendőri büntetőtörvény később (1870-ben).
