Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

4ü Dr. Győry Mihály t éknek, a correctiooalis büntetéssel járók vétségeknek, a rendőri büntetéssel járók kihágáso knak neveztetnek*. Ezzel tehát visszatértünk a régi hármas felosztáshoz és a bűntetteknek és vétségeknek egy törvénykönyvben való zavaró összefoglalásához, a mi nem felel meg az olasz hagyományoknak. Azért Pessina, a mostani igazságügyminisztár elődje, a törvényhozási munkálatok fejlődéséhez képest, kénytelen volt a büntetendő cselekmények egyetlen neme gyanánt a «reato»-t tenni a büntető törvénykönyv kizárólagos tárgyává, ilykép: «Reato azon cselekmény vagy mulasztás, melyet a büntetőtörvénykönyv rendelkezése kifejezetten büntetéssel sujt*.1 Zanardelli, a kitűnő jogász, Mancini utódja, már ennek első könyvéhez, tehát a hármas felosztáshoz is alkalmazkodott ;2 de később nem volt képes a rendőri kihágásokat harmonice beilleszteni, ugy hogy beérte az általános rész egy második könyvével «Polizia punitiva» cz. a.; ennek hiányait négy, a büntetőtörvénykönyvtől elkülönitett törvény volt hivatva pótolni.3 Savelli miniszter mellőzte e négy törvényt, és mint abtő törvkvnek nézete szerint megfelelőt, «a kihágások általános részét* tartotta meg a javaslatban.4 Közvetlen utóda, Pessina,5 kiküszöbölte ezen általános részt, teljes joggal utalva arra, hogy mi a btk tárgya (a reatum) és a kihágásoknak ezen, ide nem tartozó anyagát, miután Zanardelli négytörvényét már előde eltávolította volt, egy további rendőri btkbe tartozónak jelentette ki s utalt a Depretis miniszter által a közbiztonságról előterjesztett javaslatra. Csak ekként volt a dolog a tudomány és a józan ész követelményeinek megfelelőleg rendezhető, miért is méltó feltűnést kelt a hármas beosztásnak, melyet Itáliában a tudomány elvetett, újbóli fölelevenitése. Ennek ujabb indoka alkalmasint a képviselőházi bizottság egy másik javaslata, melynek előadója Tajani volt.6 Igaz, hogy az ennek jelentésében felhozott indokok nagyon erős megtámadásnak voltak tárgya. Azt hozták fel, hogy bármi 1 Progetto pel Cod. pen. pel Regno d'Italia, presentato dall'onorevole Savelli alla camera dei Deputati, nella tornata del 26 novembre 1883, confrontato con le modificazione proposte dal ministro di grazia e giustizia Pessina, Roma 1885, art. 1°. 2 Mancini a senatus által elfogadott Vigliani-íéle javaslatból vette át a hármas felosztást, de a 2. könyv kidolgozásánál nehézségekkel találkozott. 3 Zanardelli, Progetto etc. Roma 1883. pag. 118. 4 Savelli ilykép eltávolított egy, a btkvbe semmiképen sem tartozó részt, de megtartott benne egy másikat, tökéletlent, a kihágásokról. 5 Ezen oknál fogva szükséges és logikai volt azon gyökeres változtatás, hogy a btkv a techníce u. n. reatumokra szorítkozzék, miként ezt már Pessina kezdeményezte volt. 6 Disegno di legge riveduto dalia Commissione parlamentare e presentato alla Camera 1' 8 giugno 1885.