Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A reformok állása Olaszországban

Szemle 73 való jognak nevezett igény járul, mely nem egyéb, mint a megélhetés jogának sajátszerű, módositása. Menger előadja a socialismus ezen három alapjogának lényeges momentumait és kutatja, hogy a német jogbölcselet és a különböző socialisticus iskolák milyen állást foglalnak el ezekkel, különösen pedig a teljes munkabérre való joggal szemben, mely utóbbinak a mü szentelve van. A socialdemokratiát gyakran vádolták azzal, hogy nem képes az általa létesittetni szándékolt társadalmi állapotot tudományosan leirni, sőt már' azt is hangoztatták, hogy a socialdemokratia nem meri leleplezni a befátyolozott saísi képet. Erre való tekintetből érdekes, mit mond Menger, ki minden tekintetben a legtökéletesebb tárgyilagosságra törekszik, ezen mulasztás okairól: Ha azt kérdik, miért térnek ki a socialisticus mozgalom vezetői az általuk létesittetni szándékolt társadalmi állapot tudományos leirása elől vagy más szóval a socialisticus államtan kifejtésétől, ugy ezen, magában véve különös jelenséget két körülmény fejti meg. Mindenekelőtt azon tény, hogy a jelentékeny socialisticus theoretikusok rendszerint a socialisticus pártok befolyásos vezetői is. A politikai és gazdasági pártok tapasztalat szerint sokkal könnyebben egyetértenek a létező állapotok tagadásában mint positiv czélok felállításában. Azután a socialista theoretikusok egy nevezetes csoportjának (Menger itt különösen Marx-ot, Engels-t és iskolájukat érti) ezen magatartását az okozhatja, hogy félreismerik a theoretikus és praktikus tudományok közötti különbségeket. Az elméleti tudományokban egy tévedésnek puszta beigazolása is fontos dolog, akkor is, ha a kutató még nincs azon helyzetben, hogy a kiigazitott tévedést az igazsággal helyettesíteni bírná. Másként áll a dolog a gyakorlati tudományok terén. Itt a fennálló rendnek legtalálóbb kritikája sem igazolt mindaddig, mig egy jobb állapotnak lehetősége bebizonyítva nincs. Bármily nagy legyen a nyomás, melyet a munka nélküli jövedelem (a járadék, az értéktöbblet) a munkásosztályra gyakorol : a népek még sem fogják magukat gyökeres socialis kísérletre elhatározni, mig nem ismerik a tisztán tapasztalati alapokon felépült socialisticus államtant. Olasz lapok hirei szerint az olasz senatus igazságügyi bizottsága, mely ez idő szerint a törvénykezési rendtartás reformjával foglalkozik, teljesen egyetért a miniszterrel abban, hogy a magistratura szellemi, erkölcsi és gazdasági feltételei magasabb színvonalra emelendők, kiismerik ezen intézkedéseknek nemcsak szükségét, de sürgősségét is. Az eszközökre nézve azonban nincs teljes egyetértés. Komoly ellentállásra találtak a miniszteri programm következő pontjai: az egyes biró különösen bűnügyi hatáskörének kiterjesztése ; a fizetéses tisztviselők szaporítása ; az előléptetésre vonatkozó szabályok, mert, ha a fizetéses állások szaporittatnak, másrészről ezen előny a lassúbb és nehezebb előléptetés által volna ellensúlyozandó ; a járásbíróságok és a törvényszékek redukálása ; a bírói hatalom körülírásának módja; az úgynevezett missióknak életbe léptetése, melyek a birói kar függetlenségével össze nem egyeztethetők, miután ezen missiók tagjaira nézve az elmozdithatlanság elve "nincs megállapítva. Mindazonáltal van A reformok állása Olaszországban.