Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A létező jogrend és a socialismus

SZEMLE. Örökjog. Ugy értesülünk, hogy az öröklési jogról szóló törvényjavaslat az ünnepek után a képviselőház elé fog terjesztetni. A miniszter- tanács elfogadta Teleszky tervezetét. Reménylik, hogy a javaslat alapos megvitatása, melyet a kormány kiván, sőt lehetőleg előmozditani óhajt, nem fogja akadályozni a törvénynek aránylag gyors megalkotását. A javaslatról német fordítás is készül, mely nyomtatásban fog megküldetni a legnevezetesebb külföldi civilistáknak s a kormány hasznosítani fogja az irodalmi kritikát is. Dr. Menger bécsi tanár egy most megjelent munkájában («Das Recht auf den vollen Arbeitsertrag in geschichtlicher Darstellung >, von Dr. Anton Menger) arra utal, hogy majd ha a társadalmi eszmék kiválnak a végnélküli nemzetgazdasági és philanthropikus fejtegetésekből és józan jogi fogalmakká változnak, akkor lesznek a gyakorlati államférfiak képesek felismerni, mily mértékben szükséges a szenvedő néposztályok érdekében a létező jogrendet megváltoztatni. Menger feladatává tűzte magának, a socialismus alapeszméit jogi szempontból fejtegetni és a megjelent mű csak töredéke egy tervben levő nagyobb munkának, mely a socialismust általában mint jogrendszert kívánja kifejteni. A socialismus jogi felfogásában látja Menger a jelen kor jogbölcseletének legfőbb feladatát; azt hiszi ugyanis, hogy a létező gazdasági rendszer éles bírálata bizonyos jogbölcseleti követelményekre megy ki. Azonban ezen socialisticus követelményeknek jogbölcseleti kifejtésével és indokolásával mindeddig adósak maradtak azok, kik megszólaltatták ; azon véleményben van, hogy valamint a XVII. és XVIII. századbeli politikai mozgalmak czéljait bizonyos jogbölcseleti követelményekben foglalták össze, melyeket politikai alapjogoknak szokás nevezni, ép ugy a socialismus végczélját is gazdasági alapjogok felállításával lehet megjelölni. Ezen utóbbiakról Menger a következőt mondja : Ha jogosnak ismertetik el azon elv, hogy minden munkást munkájának teljes jövedelme illeti meg, ugy ez az első alapjogot, a teljes munka jövedelmére való jogot, eredményezné. Ha továbbá a jogrenddel szemben azon igény támasztatik, hogy a létező eszközök mén éhez képest minden jogot ki kell elégíteni, ezzel el van ismerve a második gazdasági alapjog: a megélhetés joga. Ehhez harmadik gazdasági alapjogként a munkára A létező jogrend és a socialismus.