Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)
1887/28 / 4. szám - A hypnotismus büntetőjogi jelentősége
A hypnotismus büntetőjogi jelentősége 237 zőtlen ítéletet akarnánk mondani, s a nélkül, hogy sérteni akarnók a magnetiseuröket, kik között jóravaló emberek vannak. Azok, kik a nevezett fiatal leányt médiumnak szerződtették, épen nem tartoztak a tisztességes fajtához, mert visszaéltek vele és bűnre csábították ; ugyanis azt alkalmazták nála, a mit delejes suggestiónak szokás nevezni. Mikor öntudatát elvesztette, kicsapongó cselekedetek kívánságát suggerálták benne, s mikor felébredt, rosz gondolatok nyomása alatt állott, melyeknek, lelkiösmerete ellenhatása nélkül, átengedte magát. Meg kell ugyan vallani, hogy ama leány erkölcsileg már a szokásszerü henyélés által el volt gyengítve, s hogy talán delejes befolyás nélkül is legyőzte volna a gonoszság. A szerencsétlen leány, kiről szó van, nem reagált tehát lelkiismeretével. De azért képtelen volt-e reá f Lehetetlen az ellenkezőt bizonyítani. Lelkiösmerete el volt gyengülve s a gonosz suggestiók azután további lökést adtak rosz hajlamainak. Csak ennyit lehet mondani; a vizsgálatnál nem szabad megfeledkezni arról, hogy azon személyek, kik a suggestiók hatását magukon tapasztalták, ideges természetűek, s ennélfogva könnyű uralkodni fölöttük. Egy másik tény a következő : az elaltatott médiumban azon gondolatot suggerálják, hogy éber állapotában lopjon egy ezüst kanalat. Először haboz ; nem, úgymond, az lopás volna, s nem engedelmeskedik a suggestiónak. Ha a kísérlet ismételtetik és a meghagyás parancsolóbban történik, fölébredésekor meglát egy kanalat, egy pillanatig haboz, s aztán így szól : nos, annál nagyobb baj, és zsebre dugja. Mit látunk e példából ? Mozgásba helyezett, rosznak ismert impulsus által hajtott akarattevékenységet, ezenfelül küzdelmet, melyben a lelkiismeret utoljára legyőzetik. Ebben nincs semmi különös, kivéve az inger eredetét, minek azonban semmi köze sincs a szabad akarathoz. A dolog többi része tökéletesen olyan, a milyent a mindennapi életben látunk. Szintúgy nem csupán a hypnotizáltak mutatnak akarati gyengeséget. De honnan ered az engedelmességet megelőző küzdelem, ha nincs meg a lehető választás és a szabad akarati mozzanat ? Ha vannak jogellenes suggestiók, ugy másrészt létezhetnek jók is. Egy somnambulismusba helyezett orvos azon suggestiót vette collegájától, Liébault-tól, hogy mondjon le vészes hajlamáról. A suggestio három hónapig hatott, mi mindenesetre igen nagy eredménynek mondható ; de ezen idő után az orvos visszaesett az iszákosságba. Itt üdvös hatást látunk, szemben a rosz indulatokkal, melyek végre mégis győzedelmeskednek. A suggestio körüli eljárás hiján, ezen eset hasonlít ahhoz, mikor valaki erélyes tanácsot kap, mely cselekedeteit egy ideig vezérli. Ebben nincs semmi ellenállhatatlan jellegű inger. Fölhozok egy másik esetet is, mely az előbbihez hasonlit Egy tunya, teljesen csökönyös gyermeket vezettek dr. Liébault elé. Ez delejes álomba ejtette és a serény munka gondolatát suggerálta benne. Eleinte jól