Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - A hypnotismus büntetőjogi jelentősége

238 A hypnotismus büntetőjogi jelentősége ment minden, a suggestiónak meg volt a hatása. Bizonyos idő múlva azonban újra fölülkerekedett benne a tunyaság és henyélés szokása. Szülei ismét alkalmazni akarták a látszólag kipróbált eszközt. De váratlan nehézségek állottak elő. A gyermek nem akarta engedni, hogy elaltassák. A suggestio hatása alatt cselekedett, de akarata ellenére s nem akarta uj kezelésnek alávetni magát. Világosan látni itt az ingert, mely ellenkező ingerekkel küzd, és mellette a szabad akarás tettét, mely útjába áll a jó hatásnak, hogy a rosz hajlamoknak engedjen. A kik azt hiszik, hogy a most elmondott és egyéb tények folytán a hypnotismus erkölcsi alkalmazása lehetséges, ne adjanak tért túlzó reményeknek ; ha meg is engedjük, hogy a befolyások eszközét birjuk benne ugy a jóra mint a roszra, e befolyások mégis a meglevő szabadsággal állanak szemben s tényleg nem ellentállhatatlanok. Álljon itt ezen igazság bizonyítéka gyanánt még egy tanulságos példa. Dr. Gilbert meghagyja egy somnambul nőnek, hogy a kísérletre következő napon délben nyissa ki esernyőjét s tegye meg kétszer a kert körüli utat. Másnap délben a nő kétszer körül jár a megjelölt kerti uton, de nem nyitja ki esernyőjét; azt mondja, hogy előtte való nap este kinyitotta, mert esett, de utóbb nem volt oka kinyitni, mert szép idő volt s nevetségessé tette volna magát. Pierre Janet ur, ki az esetet közli, kiemeli, hogy a suggestio legalább meg volt értve, ha nem is hajtatott végre teljesen. Lehet-e nem constatálni itt, hogy volt egy inger, mely a nevezett nőt egy bizonyos cselekedet teljesítésére ösztönözte, de hogy volt egy másik impulsus is, a nevetségesség félelme, mely az előbbinek ellenmondott, ugy hogy ezen esetben is constatálható a szabad akaratú választás ? Ha továbbá a kisérlettevők tudósításait valóknak fogadják el, ugy oly befolyásolást kell ama tényekben látnunk, mely esetleg igen hatalmas lehet, de melyben még sincs föltétlen kényszer a cselekvőre nézve. A mindennapi életben is bizonyos befolyásoknak vannak alávetve az emberek; a hypnotismus állapotában egy közelebbről még nem ismert agytevékenység különös befolyást látszik lehetővé tenni, erősíteni és tartósabbá tenni. De a tényállás, kellően értelmezve, még mindig nem engedné meg, hogy az illető személynek öntudatra visszatérte után is az ellenállhatatlanság jellegét tulajdonitnakneki. A hypnotismus nem jogosít fel tehát ama vészes következtetésekre, melyeket némely tudósok levonni akarnak Sőt mi több, azon tünemények, melyekben a szabad akarat czáfolatát vélték feltalálni, ép ellenkezőleg, alapos vizsgálatra a szabad akarat mellett szolgáltatnak érvet. Ama tünemények világosan két különböző állapotot mutatnak. Miben különbözik e két állapot ? Az egyiknél a cselekvés íorrása annak akaratában van, a ki teljesiti; a másikban a cselekvés forrása a hypnotizálónak akaratában van, ki a médium akarata helyébe saját akaratát teszi Ha most már oly delictumról