Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - A hypnotismus büntetőjogi jelentősége

230 A hypnotismus büntetőjogi jelentősége figyelmet kell fordítani, de hogy aprioristicus eltagadásának nem lehet helye». 1850 ben volt ez. De a közvélemény kereke ugy forog, mint a szerencse kereke. Oly tünemények, melyeket soká tagadtak s nevetség tárgyává tettek, ma tekintélyes helyet foglalnak el a tudományos tanok körében. Ily tüneményekről értekezvén, minden valószínűség szerint számba kell vennünk azt, a mit Wundt szándékos és önkéntelen illusióknak nevezett. Tanulságos példát találunk ebben arra, mily befolyást gyakorol az egyik tudomány a másikra. Azon tünemények, melyek a hypnotismus neve alá foglaltatnak, néha oly furcsa képet mutatnak, hogy azok, kik velük foglalkoznak, ma vetekedve állítják, miszerint nincs jogunk bármely tényt is az által eltagadni, hogy lehetetlennek nyilvánítjuk, és hogy lehetetlenségnek4is csak logikai ellenmondás alapján jelenthetünk ki valamit. Ez nagyfontosságú logikai szabály, melyet gyakran félreismernek, mert lélektani és élettani tanulmányok eredményei által nem eléggé tisztáztatott. Az akaratszabadság szempontjából óhajtom itt vizsgálni a hypnotismust; de e részleges vizsgálat szüKségessé teszi, hogy visszatekintsek a szóban levő tárgyra. A tények rövid elemzése a következőket mutatja. Bizonyos procedúrák segítségével, melyek közül némelyek biológiai természetűek (pl. a magnetiseur tekintete és kézmozdulata stb.), mások ellenben csak physicalis jellegűek (pl. a szemeknek egy fényes tárgyra meresztése) bizonyos személyeknél, kik médiumoknak neveztetnek, az idegrendszer különös izgalmi állapota hozatik létre, mely többnyire álomkórsági crisissel kezdődik. A hypnotismust előidéző eljárás ismeretes; de melyik az agytevékenység azon állapota, melyre ezen eljárás behat ? Ez iránt nem vagyunk tisztában ; legalább nincsenek reá nézve positiv adataink. Nem minden egyént lehet hypnotizálni. Azok, kik erre alkalmasak (különböző fokú képességek ezek az egyszerű elálmosodás és a katalepsia között) különböző mértékben irányozhatók. Az irányozhatás legmagasabb foka kivételes tünemény és semmikép sem a szabály. A hypnotismust előidéző cselekmények hatása az ismétléssel nagyobbodik. Ha gyakran ismételtetnek, a résztvevő személyek egészségére igen rosz befolyással látszanak lenni. Föi lehet itt pl. hozni azon asszony esetét, kin a hysteriának semmi nyoma sem volt felismerhető, s ki, miután többször helyeztetett a somnanibulismus állapotába, határozottan hysterikus lett és görcsrohamoknak volt kitéve. Nem lehet figyelmen kivül hagyni az ellentétet, mely itt a tudományos kutatás érdekei és az emberi jogok között előáll. A hypnotikus állapot kétfelé tüneményeket mutat : egy részüknek inkább egyéni jellegük van, mások ismét a hypnotizált személy és hypnotiseurje közötti viszonyokon alapulnak. Az első kategóriába tartozó tünemények ismét két alfajra oszlanak: az első a tisztán physiologikus állapotokat foglalja